A Történelem Tanárok Egyesületének "cáfolós" próbálkozása Óbuda témában
Állítás:
A krónikák alapján Ősbuda a Pilisben volt
Cáfolat:
Ősbuda, vagy Vetus Buda elhelyezkedésére a krónikáknál sokkal bővebb adatot találunk az 1212. évi, és az 1355. évi határjárásokban, amelyek alapján Vetus Buda helye a mai Óbudán azonosítható
Bővebben:
Az Ősbuda-kutatók gyakran említik azt, hogy a krónikák alapján a Pilisben volt Ősbuda. Fentebb már említettük, hogy Anonymus Fehéregyházát mennyire pontatlanul írja körül, úgy, hogy számos helyen felismerni vélték laikusok a kőmederben folyó patakot. Kézai Simon
krónikájában Sicambriáról csak annyi derül ki, hogy a Duna mellett van, és az is, hogy Potentia városától a Duna mentén feljebb. Vetus Budáról sokkal több információt találhatunk az okleveles emlékanyagban. Fehéregyháza kapcsán már említettük az 1355. évi határjárást, amely körüljárja Vetus Buda határait. További oklevelek is maradtak fent, amelyek említik a városban található prépostságot, a klarissza kolostort, a ferences kolostort és a pálos kolostort. Mindezek a jelenlegi Óbudán megtalálhatóak, azonosíthatóak, és az oklevelekkel összhangban ott találták meg őket, ahol lenniük kell. Az Ősbuda-kutatás folyamán például egyetlen Ősbuda-kutató sem találta meg a XIV. században alapított klarissza kolostor romjait valahol máshol. A klarissza kolostor 1373-ban 26 ekényi földet kapott a Kurszán vára és a királynéi vár között, a kolostor közvetlen közelében. A jelenlegi óbudai ismereteink, amelyek szerint az óbudai római katonai amfiteátrum, és a Flórián tér közelében lévő királynéi vár között találhatók a klarissza kolostor romjai, megfelelnek az oklevél leírásának. Ez, és más okleveles példák kizárják azt, hogy Vetus Buda a Pilisben legyen, hiszen akkor többek között az említett oklevél adatainak is meg kellene felelnie a pilisi helyszínnek, továbbá másfajta értelmezést kellene találni a mai Óbudán előkerült középkori romoknak.
Kanyó Ferenc
2013. február 24.
A Sicambria-Óbuda Piliskutatócsoport válasza
A TTE CÁFOLÓS CÁFOLATA
Az "állítás" Teljesen igaz !
Nem "csak a krónikák alapján" hanem az oklevelek alapján is a Pilisben azaz Pilis-Pest vármegyében volt Vetus Buda- azaz Óbuda királyi-királynéi városa. Ez az oklevelekből teljesen tisztán és érthetően kiderül!
A "cáfolat" Már alapjában dilettáns történészdogmákat erőltet tovább!
Az 1212-es határjárás ugyanis a PILIS-ÓBUDA vármegyei prépostság központi kora-királyi várát járja körbe a hegyek tetején. Aki elolvassa az 1212-es óbudai határjárást, az rögtön saját magától is rájöhet erre! A történész miért hazudtolja meg a határjárási okiratot, miért akarja azt az eszetlenséget erőltetni hogy a hegyek tetején haladó határjárás a mai lapos Óbudán történt?
 |
ORTELIUS TÉRKÉPÉN A VALÓS HELYÉN SICAMBRIA ÉS AQUINCUM VÁROSA SZIGETEN !
|
|
Nem feltűnő, hogy az oklevelek-határjárások-látképek-egykorú hiteles források is egyöntetűen ugyanazt állítják?
Miért igyekeznek egyes történészek az összes forrást hiteltelennek beállítani, mert nem passzol a téveszméhez, hogy Óbuda városa Aquincumban volt? Miért kell egyáltalán a római városba erőltetni a magyar fővárost?
Tehát nézzük a határjárást:
1212. II. András király megállapítva a budai káptalan1 birtokterületét, annak határát a következőképpen irja le: a határ Buda és Felhéviz között egy kerek kőnél kezdődik, onnan egy völgy elejére megy és az Vzashege (Wzahaz Hege) nevű helyre, majd a Mone-roshig (Morolhel) nevű hegyre. Innen a Cemarkeu (Chemarkw) nevű kőhöz ér, s innen két ut között halad, Werhard szögletéhez jut s innen Guerche (Guerchey) szőleibe s itt földhatárjel van, majd a Guerche (Guerchey) falu végéhez, azután egy átfúrt kőhöz. Onnan a Hozest (Hyges) hegyre megy föl s itt van földhatárjel, majd egy úthoz és dombon át a Pelishig (Pilishegy)-re ér és onnan le az esztergomi nagy úthoz, majd a Tebevra (Tebewra) hegy közepére s innen három falu: Megér és a két Pucernic (Pazanduk) falukkal határosán a Dunához jut.
Eredetije DL 105991.
Átírta IV. László király 1273. aug. 24. VemL 262. (Veszprémi
kápt.orsz.lt. Armales 22.) DF 230035. - János kalocsai érsek
1295. jan. 12. DL 106086.
Fejér III. 1. 121., Krit.jegyzék 272., Budapest 6., Bártfai Szabó
12., Tanulmányok Budapest múltjából XDC. 30.1.
Visszafelé haladva az 1212-ben elvégzett határjárás napjainkban is elvégezhető, hiszen Megyer és Pazanduk falvak helyét tudjuk, hogy a Csillaghegy oldalában léteztek, az óbudai prépostság északi határán. A "Tebewra" pedig magát az óbudai hegy "orrát" jelenti profilnézetből-az óbudai metszetek nézőpontjából. De persze ezt a nemtájrégész történészek úgysem érthetik. Az esztergomi nagy út helyzetét pontosan ismerjük, hiteles földmérői térképről. Felkis térképe egyébként már alapjában bizonyíték arra, hogy Óbuda városa mely földrajzi területen létezett valójában! Óbuda városát északról, és nem keletről választja el Hidegkút határától, tehát a város nem a mai főtéren volt! Egyáltalán nem bonyolult, elég ha rátekintünk a térképre! Ezek után továbbmenve a Pilishegy pedig csak maga az óbudai vármegye központi vára lehet azaz a prépostság központja a Csillaghegy tetején.
 |
| NAGY ESZTERGOMI ÚT ÉS ALBA ECCLESIA ! |
Okleveleink vannak arról is, hogy az esztergomi út a királynéi vár árkának mentén haladt Megyer rév felé. A Sicambriában épített klarissza kolostor a királynéi várral, ettől 26 hold távolságban létezett a promontorio keleti hegyfokon lévő Kurchan óvára !
 |
| FELKIS TÉRKÉPE A MOSTANI DOMBORZATI KÉPPEL TÖKÉLETES EGYEZÉST MUTAT! RAJTA AZ ESZTERGOMI ÚT A KURSZÁN VÁRÁT JELÖLŐ DIÓS KÚT ÉS AZ ÓBUDAI FEHÉR BOLDOGASSZONY -SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁG ROMJAI |
Az 1332-i határleírás a következőképpen hangzik: „ . . . quandam terre sue arabilis particulam in territorio Veteris Bude prope Dyoskut circa magnam viam existentem cum eadem via a parte meridionali directe ex parte loci antiqui castri Kurchan vocati incipiendo a parte inferiori videlicet a parte vinearum cireuendo usque aciem lapidei orti circumdatam, cui quidam terre particule a parte orientali in medietate terre Emirici filii Jacobi et Galus ac Johannis filii Chepani coniuguntur, a parte vero occidentali et septentrional! ultra dictam magnam viam a parte vinearum terra Cheneus vicinari dinoscitur." E határjárásból annyi derül ki, hogy a szóbanforgó 26 hold föld Óbuda területén, Kurszán várától északra feküdt. A nagy út, amely mögött nyugat (és észak?) felől szőlők terülnek el.
Az oklevél helymeghatározása a nagy úthoz és a Diós-kúthoz helyezi Kurszán várát! Van egy olyan rossz hírem dogmatikus történészeinknek, hogy a Felkis térképen ez is rajta van, méghozzá közvetlen a nagy útnál látható Fons Nussbrindl néven! A legszebb pedig az, hogy az oklevél által leírt helyen látható az óbudai metszetképen Kurszán vára!
 |
| KORSZÁN VÁRA A CSILLAGHEGY DÉLKELETI FELÉN PROMONTORIO |
Tehát a dilettáns dogmákat a történészek erőltetik, ez esetben is megbuktak a téveszméik!
Ha a továbbiakat olvassa az ember akkor már végkép nem érti a dogmákat erőltető "szakértőket"
1373-ban így állapítják meg a birtok határait: „ . . . i n territorio Veteris Bude existentem...inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum Beate Virginis sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem."E meghatározás szerint a szóbanforgó 26 hold a régi Kurszánvára és a királynéi udvar között fekszik s a nagy útig és az óbudai apácák, a klarisszák 1334-ben alapított kolostoráig terjed A metszeten pedig pontosan ugyanez látható! Ugyanez oklevélben is bent van az Országos Levéltárban:
| DL-DF
| 6136
|
| Keltezés
| 1373-08-24
|
| Kiadó
| SZEPESI JAKAB ORSZÁGBÍRÓ
|
| Régi jelzet
| Q 332 / VBUDA 18 29
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium (Q 332)
|
| Fennmaradási forma
| Eredeti
|
| Pecsét
| Függő |
Regeszta:
Bude. in festo b. Bartholomei ap. Scepus-i Jakab comes bizonyítja, hogy
eléje járult Thomas dictus Zala, hospes de Veteri Buda, et domina
Margareta, coniunx eius, filia videlicet Pauli filii Vydus de dicta
Veteri Buda és bejelentették, hogy bizonyos szőllőjüket
Óbuda
területén, mely 26 holdat foglal magában és mely a budai káptalan
oklevelének tanúsága szerint az említett úrnő apját, Vydus fia Pált
vétel címén illette meg és az úrnőre atyai jogon szállt át, inter
antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum
lapideum adiacentem usque
magnam viam et claustrum
Beate Virginis
sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem, eladták a
szőlő és
birtokrész minden tartozékával 16 dénármárkáért a nevezett budai
kolostornak és a benne Istennek szolgáló apácáknak, semmi jogot sem
tartván fenn abban maguknak vagy utódaiknak. Eredeti, hártya,
függőpecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta
Ahogy mondani szokták, nem kell hozzá sok diplomával rendelkezni, és még phd fokozat sem kell hozzá, hogy ezt bárki megértse; az okleveles források ugyanis igazolják azt a tényt, hogy az óbudai metszetképek a korábban Megyernek hívott területet ábrázolják, amit ma úgy hívunk Csillaghegy! Tehát az Óbuda városát ábrázoló hadmérnöki rajzok igazak! Ferdíteni, "bulvárt" fantáziálni, és délibábos téveszméket gyártani csak egyes történészek tudnak! Ha még ez sem lenne elég, akkor javaslom a történésznek, hogy olvasson utána mely területen termesztettek szőlőt-az oklevelek ugyanis Kurszán várának szőlőiről szólnak- picit segítek... a főtér környékén biztosan nem!
Bártfai Szabó: Óbuda 67, 89; 1485 : vinea Korcan Bártfai Szabó : Pest m. 289) névvel. Leközölte Györffy
Rossz példaként említhető még ez ügyben: Végh András Buda város középkori helyrajza I. Amiben a megfelelési kényszerében csökönyös módon próbálja a 23.oldalon Kurszán fejedelem várát a római kőrcirkuszba erőltetni,(88 számú hivatkozás) tehát az óbudai történész szamárcsapás itt is tetten érhető! Ugyanott pedig még azt sem tudja értelmezni, hogy az 1211-es forrás(90. számú hivatkozás) Vetero Budensis Ecclesia-ról szól, ezért Fel-hévíz magasan-hegytetőn létezett! A Kartal-Újmál-Korcan Szentjakab nevű és félhévízi szőlőt ő maga írta le! Persze, ahhoz, hogy a tévedéseikre rájöjjenek, ahhoz az óbudai metszetekkel és műholdas térinformatikával kellett volna foglalkozni. Így tehát Végh András is fogta és megerőszakolta az okleveleket, megpróbálta már 1211-ben a mai Buda vár környékére erőltetni az igazából óbudai helyneveket! Na de ezt az erőszakoló irományt majd külön oldalon kielemzem, mert ismét jól felhúztam magam történészeink ostobaságain... Ez egy kiváló tanulmány arra nézve, hogy vették semmibe az oklevelek helymeghatározó adatait, pl Géza vásáránál Portu Meger és Magnam Insulam nevét, teljes a káosz egyes történész fejekben(szegények ők meg lehet azt gondolják, hogy jó tanulók, és kitűnően csinálnak továbbra is mindent) Kész vagyok tőlük, mint a házi feladat...na de térjünk vissza a terepre....
 |
| ÜRÖM FELETT MEGYEREN! |
A földmérői térkép azt is feltünteti számunkra, hogy ez a terület Üröm területének határa felett látható, a Róka-hegyen azaz Tebeserén-ami folyó-medret jelent.
A Chamár-kőnél-mészkőszikla pedig ott áll
Fehéregyháza-Alba Ecclesia !
Igazán kíváncsi leszek majd, hogy akarják a hiteles földmérő térképét is besározni a "történész szakértők" Talán még azt is képesek kitalálni, hogy az összes Óbudára vonatkozó oklevél is hamis, már semmin nem lepődnék meg.
Bővebben
Nem csak Anonymus ír Fehéregyházáról, a későbbi időszakból is rengeteg forrásunk van róla, Fejér okmánya is ugyanoda teszi ahová egyöntetüen ábrázolta: A Képes Krónika-Dillich-Van Viannen-Sigismund Birken-Felkis Antal-L N Hallart rajza után Wening, az írott forrásokat meg sorolhatnánk reggelig, tehát nem igaz amit a történész állít. Ami viszont igazán megdöbbentő, hogy ezek a művészek is mind a hegytetőn ábrázolták Óbuda városát, egy sem a mai főtérről készült! Erre próbálja azt kamuzni a "szakértő professzor, hogy BULVÁR rajzot készítettek" erre az ostobaságra még a TTE videójánál visszatérünk ! Sicambriáról is rengeteg térképpel és pontos leírással is rendelkezünk! Az óbudai fennsíkon még Sicambria mezőről is van tudomásunk. A mai Óbuda területén pedig igen kevés fennsík van, várjuk a történésztanárok egyletének válaszát, ezt is magyarázzák félre, mutassanak rá bátran a térképre !
A feltörekvő fiatal történész írásában továbbra is nagyon rondán becsapja az érdeklődőket, hiszen a római katonai amfiteátrum soha az életben nem volt Kurszán fejedelem vára! Györffy próbálta csak annak fantáziálni, de a tévedésre és butaságára már Zolnay rávilágított, hiszen semmilyen későbbi ráépítést vagy várnak szolgáló megerősítést nem találtak a feltárások során! Ez a történet is egyébként iskolapéldája a történészi ostobaságoknak, már csak azért is, mert ez után a Györffy-féle fantáziálásra építette Bertalanné a napjainkban az iskola udvarán látható kolostornak a klarisszává nyilvánítását.
Tehát már eleve egy valótlannal próbálta alátámasztani a romokat. Miért nem keresett a területre illő oklevelet? Bizonyára nagy nyomás lehetett rajta akkoriban, hogy a várost azonosítsa. Ő maga is elismerte, hogy oklevéllel és látképpel sem tudták azonosítani a területet! Domborzat és vízrajz rekonstrukciót sem végeztek a terület értelmezésére. Tehát fiatal történész barátunk a megfelelési kényszer bűvkörében ismételten becsapja az olvasókat, ebben az írásában sem közöl olyan okleveleket amik azt igazolnák, hogy Óbuda királynéi városa Aquincum területén létezett! No persze ez nem meglepő, hiszen korábban Kumorovitz és Bártfai is képtelen volt erre! Tehát történészeinknek kellene bizonyítania látképekkel és oklevelekkel, hogy Óbuda városának objektumait megtalálták Aquincumban, de mint ahogy említettem egy tévhittel nem lehet épületeket azonosítani!
Így tehát egyetlen feltárt romról sincs történészeinknek oklevele arra a területre amit ők Óbudának gondolnak, és ez nem meglepő, mert Óbuda városa nem ott, hanem MEGYER területén létezett!
Mindezt az egykorú oklevelek és látképek hitelesen igazolják!
Pilis vármegye ugyanúgy mint a többi vármegye, egy központi várból alakult ki. Árpád-kori váraink, jól védhető hegyek tetején léteztek, ahogy krónikáink is hitelesen ábrázolják. A mai Óbuda területe pedig csak egy sziget, és egyben révhely volt, az oklevelek is ezt árulják el a figyelmes kutatónak. Miért próbálnak minden hiteles egykorú forrást mellőzni és lejáratni? Mindez azt jelenti, hogy a szamárcsapásban vergődő történészek nem ismerik a területre vonatkozó okleveleket és nemzetségi területfoglalást a visszatérés ideje utáni időszakban. Ugyanakkor azt sem ismerik, hogy Óbuda város milyen hatalmas volt, és mennyi-milyen épülettel rendelkezett amit az általuk gondolt Óbuda területén még véletlenül sem találhattak meg. Tehát alaptudás birtokában sincsenek Óbuda történelmével kapcsolatban. Ezért nem tudják azt sem, hogy a mai főtér környéki területeket hogy hívták és milyen épületek léteztek ott. A blog végére elárulom, de az is lehet, hogy inkább könyvben írom meg, örök tanulságul a megfelelési kényszerben, és tekintély elvű rendszerben szenvedő régész-történészek számára.
Nyugi, van hozzá oklevelem, és latin fordítóm is...
A mai digitális-műholdas világban hihetetlen ez a történészi erőlködés, a technika már túlhaladt a téveszméiken és megcáfolta az egészet! A Google Föld program mindenki számára bizonyítékot szolgáltat az óbudai történész dogmákra.
Egyed Zoltán Pajzsvivő 2015
Frissítés! 2015.08.12 Közösségi Oldal Dilettáns Keletkutatás Ellenzői történész csoportjának bejegyzésében Kanyó Ferenc is elismerte, hogy Óbuda városa a Pilisben volt! Ez alapján ismét érthetetlen az írása amit a TTE-nek készített !
