2015. augusztus 13., csütörtök

ÁRPÁD FEJEDELMET SICAMBRIÁBAN TEMETTÉK EL !

A Történelem Tanárok Egyesületének "cáfolós" próbálkozása Árpád sírhelyével kapcsolatban

Állítás:
Árpád fejedelmet Sicambriában temették el
Cáfolat:
Árpád fejedelem sírjának helyéről egykorú forrás nincs. A több száz évvel későbbiek pedig vagy a sír helyéről szólnak, vagy Sicambriáról, de együtt a kettőről még ezek sem
Bővebben:
Akik sokszor olvastak Ősbudával kapcsolatos irodalmat, azok valószínűleg betéve tudják Anonymus gesztájának következő idézetét: „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.” (Anonymus, 52. cap. Pais Dezső fordítása) Laikus kutatók Árpád sírját ennek alapján megtalálták már Németóváron, Pilismaróton, a Pomáz melletti Holdvilág-árokban, Nagyesztergáron stb. Anonymus közlése ugyanis nem részletes, sőt az általa leírt kőmedret lényegében bármire rá lehet fogni. Ráadásul akárcsak Kézai, ő is nyolc évszázaddal Attila után élt, tehát egy pontosabb helymeghatározását sem lehetne túl komolyan venni egykorú források híján. Viszont az általa leírt Boldogságos Szűznek szentelt templomról nemcsak ő tudósít, hanem oklevelek is, és ezekből kikövetkeztethető, hogy az Mátyás király későbbi pálos kolostora helyén állt, aminek romjai előkerültek, de nem a Pilisben, hanem Óbudán, az ún. Victoria téglagyár területén. Ez a téglagyár a mai Bécsi út és Vörösvári út kereszteződésénél állt, jelenleg egy bevásárlóközpont található a helyén.
Kanyó Ferenc
2013. február 24.



A SICAMBRIA-ÓBUDA PILISKUTATÓCSOPORT VÁLASZA

Az "Állítás" igaz, valóban ott temették el Árpád fejedelmet, méghozzá Sicambria-Óbuda vallási központjában Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia-FEHÉREGYHÁZÁN

Árpád fejedelmet Sicambriában temették el

A "Cáfolat" A feltörekvő történész ismét tévútra akarja terelni az érdeklődő olvasókat, hiszen minden krónikánk és oklevelünk egyöntetűen állítja, hogy Sicambria az egyben Óbuda városa volt!

Bővebben:

Elsőként tekintsük meg az erről szóló hiteles forrásokat.


„Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.” (Anonymus, 52. cap. Pais Dezső fordítása) 

Kanyó Ferenc nem titkoltan a Viktória téglagyár bányagödrébe akarja erőltetni azt a Szűz Mária prépostsági templomot, amit kollégái a ma Óbudának hívott(valójában homoksziget-révhely) betonja alatt azonosítottak. Ideje lenne ha legalább csak egy helyre fantáziálnák Óbuda város prépostsági főtemplomát amit úgy hívtak, hogy Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia az 1355-ben készült határjárásban pedig Alba Beate Marie Virginisnek ! Tehát nem egy különálló templomot kell Árpád sírjának elképzelni, hiszen a Fehéregyházán eltemetett fejedelem sírhelyénél építette Szent István a kanonokok számára a Szent Péter prépostsági templomát! Ez azt jelenti, hogy a BANAI Szűz Mária legelső kisméretű négykaréjos kis kápolnájánál építkezett Szent István, ott volt abban az időben Óbuda város közepe! A "pogány" vallási központból fejlődött tovább Óbuda város vallási központja. A prépostság vára Árpád fejedelem sírhelye köré épült!





Tekintsük meg a másik hiteles forrást, amit történész barátunk nem véletlenül felejtett el leközölni az írásában !



ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRHELYE AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ!

 Átíró: Fejér György

CCCXLVI.
Veteris Albae Ecclesiae B. M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 1425.
Nos Georgius Blasius de Albaregali, Gregorius filius Johannis, Stephanus filius Benedicti, Benedictus de Gwarche (Gawanche?), Judex Jurati et universi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri beatae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda leinardum hospitem de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virginis gloriosae legitimo iure nostram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope finem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reservare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri assumpsit ubique locorum, in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigillatas concessimus datum tertio die post festum conversionis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadringentesimo vigesimo quinto. L. S.
E charta originali. Cum Arpadus Dux prope Albam Ecclesiam B. Virginis ad quemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, locus sepulchri ipsius hoc documento 769satis indicatur. Ecclesiam Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento certum est.



 CCCXLVI.
Bizonyíték arra, hogy a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma és Árpád sírja az óbudai szőlőhegyen voltak. 
1425.
Mi, Fehérvári Balázs György, János fia Gergely, Benedek fia István, Gvarcsei Benedek1 bíró és esküdtek és Óbuda minden polgára emlékezetül hagyjuk jelen levelünk által, hogy amikor Péter, az óbudai Boldogságos Szűz Mária-kolostor kegyes apácáinak íródeákja szabályos módon színünk elé idézte a társunkat, a szintén óbudai óbudai Lénárd hospest, minthogy a hegy alatt, a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi templománál följebb lévő szőlőjének útja tönkrement és teljesen megsemmisült, ugyanezen Lénárd előttünk vállalta, hogy egy öreg vadkörtefától, amely a fölső végéhez közel, szőlőjének határában (jócskán följebb, mint a saját földje) van, saját fáradságán és költségén kijavítja és megőrzi illetve ha bárki szót emelne ez ellen az út ellen, és magát Péter deákot békésen és önként ezen az úton nem tudná kiszolgálni, akkor elvállalta, hogy bármely ellentmondóval szemben saját fáradságon és költségen bármely helyen megvédi azt és gondját viseli.E dolog emlékére az említett Péternek kiadtuk jelen, városunk pecsétjével lepecsételt, nyílt formában kiállított levelünket.Kelt az Úr ezernégyszázhuszonötödik évében, a Szent Pál apostol megtérésének ünnepe utáni harmadik napon. (Pecsét helye.)

Eredeti pergamenről. Mivel Árpád vezért a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma közelében, egy kőből épült vízvezeték mellett temették el, sírjának helyét ez a feljegyzés eléggé jelzi. Az, hogy Fehéregyháza az óbudai szőlőhegy alatt állt, más emlékből is bizonyos.

Fordító: Latinfordítás.com

Megrendelő Egyed Zoltán Pajzsvivő



2015. augusztus 12., szerda

ÓBUDA-SICAMBRIA PILIS VÁRMEGYÉBEN VOLT !

A Történelem Tanárok Egyesületének "cáfolós" próbálkozása Óbuda témában


A krónikák alapján Ősbuda a Pilisben volt
Állítás:
A krónikák alapján Ősbuda a Pilisben volt
Cáfolat:
Ősbuda, vagy Vetus Buda elhelyezkedésére a krónikáknál sokkal bővebb adatot találunk az 1212. évi, és az 1355. évi határjárásokban, amelyek alapján Vetus Buda helye a mai Óbudán azonosítható
Bővebben:
Az Ősbuda-kutatók gyakran említik azt, hogy a krónikák alapján a Pilisben volt Ősbuda. Fentebb már említettük, hogy Anonymus Fehéregyházát mennyire pontatlanul írja körül, úgy, hogy számos helyen felismerni vélték laikusok a kőmederben folyó patakot. Kézai Simon krónikájában Sicambriáról csak annyi derül ki, hogy a Duna mellett van, és az is, hogy Potentia városától a Duna mentén feljebb. Vetus Budáról sokkal több információt találhatunk az okleveles emlékanyagban. Fehéregyháza kapcsán már említettük az 1355. évi határjárást, amely körüljárja Vetus Buda határait. További oklevelek is maradtak fent, amelyek említik a városban található prépostságot, a klarissza kolostort, a ferences kolostort és a pálos kolostort. Mindezek a jelenlegi Óbudán megtalálhatóak, azonosíthatóak, és az oklevelekkel összhangban ott találták meg őket, ahol lenniük kell. Az Ősbuda-kutatás folyamán például egyetlen Ősbuda-kutató sem találta meg a XIV. században alapított klarissza kolostor romjait valahol máshol. A klarissza kolostor 1373-ban 26 ekényi földet kapott a Kurszán vára és a királynéi vár között, a kolostor közvetlen közelében. A jelenlegi óbudai ismereteink, amelyek szerint az óbudai római katonai amfiteátrum, és a Flórián tér közelében lévő királynéi vár között találhatók a klarissza kolostor romjai, megfelelnek az oklevél leírásának. Ez, és más okleveles példák kizárják azt, hogy Vetus Buda a Pilisben legyen, hiszen akkor többek között az említett oklevél adatainak is meg kellene felelnie a pilisi helyszínnek, továbbá másfajta értelmezést kellene találni a mai Óbudán előkerült középkori romoknak. 
Kanyó Ferenc
2013. február 24.

A Sicambria-Óbuda Piliskutatócsoport válasza

A TTE CÁFOLÓS CÁFOLATA


Az "állítás"                           Teljesen igaz !

Nem "csak a krónikák alapján" hanem az oklevelek alapján is a Pilisben azaz Pilis-Pest vármegyében volt Vetus Buda- azaz Óbuda királyi-királynéi városa. Ez az oklevelekből teljesen tisztán és érthetően kiderül!



A "cáfolat"        Már alapjában dilettáns történészdogmákat erőltet tovább! 

Az 1212-es határjárás ugyanis a PILIS-ÓBUDA vármegyei prépostság központi kora-királyi várát járja körbe a hegyek tetején. Aki elolvassa az 1212-es óbudai határjárást, az rögtön saját magától is rájöhet erre! A történész miért hazudtolja meg a határjárási okiratot, miért akarja azt az eszetlenséget erőltetni hogy a hegyek tetején haladó határjárás a mai lapos Óbudán történt? 

ORTELIUS TÉRKÉPÉN A VALÓS HELYÉN SICAMBRIA ÉS AQUINCUM VÁROSA SZIGETEN !


Nem feltűnő, hogy az oklevelek-határjárások-látképek-egykorú hiteles források is egyöntetűen ugyanazt állítják? 
Miért igyekeznek egyes történészek az összes forrást hiteltelennek beállítani, mert nem passzol a téveszméhez, hogy Óbuda városa Aquincumban volt? Miért kell egyáltalán a római városba erőltetni a magyar fővárost?

Tehát nézzük a határjárást: 

1212. II. András király megállapítva a budai káptalan1 birtokterületét, annak határát a következőképpen irja le: a határ Buda és Felhéviz között egy kerek kőnél kezdődik, onnan egy völgy elejére megy és az Vzashege (Wzahaz Hege) nevű helyre, majd a Mone-roshig (Morolhel) nevű hegyre. Innen a Cemarkeu (Chemarkw) nevű kőhöz ér, s innen két ut között halad, Werhard szögletéhez jut s innen Guerche (Guerchey) szőleibe s itt földhatárjel van, majd a Guerche (Guerchey) falu végéhez, azután egy átfúrt kőhöz. Onnan a Hozest (Hyges) hegyre megy föl s itt van földhatárjel, majd egy úthoz és dombon át a Pelishig (Pilishegy)-re ér és onnan le az esztergomi nagy úthoz, majd a Tebevra (Tebewra) hegy közepére s innen három falu: Megér és a két Pucernic (Pazanduk) falukkal határosán a Dunához jut.
Eredetije DL 105991.
Átírta IV. László király 1273. aug. 24. VemL 262. (Veszprémi
kápt.orsz.lt. Armales 22.) DF 230035. - János kalocsai érsek
1295. jan. 12. DL 106086.
Fejér III. 1. 121., Krit.jegyzék 272., Budapest 6., Bártfai Szabó
12., Tanulmányok Budapest múltjából XDC. 30.1.

Visszafelé haladva az 1212-ben elvégzett határjárás napjainkban is elvégezhető, hiszen Megyer és Pazanduk falvak helyét tudjuk, hogy a Csillaghegy oldalában léteztek, az óbudai prépostság északi határán. A "Tebewra" pedig magát az óbudai hegy "orrát" jelenti profilnézetből-az óbudai metszetek nézőpontjából. De persze ezt a nemtájrégész történészek úgysem érthetik. Az esztergomi nagy út helyzetét pontosan ismerjük, hiteles földmérői térképről. Felkis térképe egyébként már alapjában bizonyíték arra, hogy Óbuda városa mely földrajzi területen létezett valójában! Óbuda városát északról, és nem keletről választja el Hidegkút határától, tehát a város nem a mai főtéren volt! Egyáltalán nem bonyolult, elég ha rátekintünk a térképre! Ezek után továbbmenve a Pilishegy pedig csak maga az óbudai vármegye központi vára lehet azaz a prépostság központja a Csillaghegy tetején.
NAGY ESZTERGOMI ÚT ÉS ALBA ECCLESIA !
Okleveleink vannak arról is, hogy az esztergomi út a királynéi vár árkának mentén haladt Megyer rév felé. A Sicambriában épített klarissza kolostor a királynéi várral, ettől 26 hold távolságban létezett a promontorio keleti hegyfokon lévő Kurchan óvára !


FELKIS TÉRKÉPE A MOSTANI DOMBORZATI KÉPPEL TÖKÉLETES EGYEZÉST MUTAT! RAJTA AZ ESZTERGOMI ÚT A KURSZÁN VÁRÁT JELÖLŐ DIÓS KÚT ÉS AZ ÓBUDAI FEHÉR BOLDOGASSZONY -SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁG ROMJAI


Az 1332-i határleírás a következőképpen hangzik: „ . . . quandam terre sue arabilis particulam in territorio Veteris Bude prope Dyoskut circa magnam viam existentem cum eadem via a parte meridionali directe ex parte loci antiqui castri Kurchan vocati incipiendo a parte inferiori videlicet a parte vinearum cireuendo usque aciem lapidei orti circumdatam, cui quidam terre particule a parte orientali in medietate terre Emirici filii Jacobi et Galus ac Johannis filii Chepani coniuguntur, a parte vero occidentali et septentrional! ultra dictam magnam viam a parte vinearum terra Cheneus vicinari dinoscitur." E határjárásból annyi derül ki, hogy a szóbanforgó 26 hold föld Óbuda területén, Kurszán várától északra feküdt. A nagy út, amely mögött nyugat (és észak?) felől szőlők terülnek el.
Az oklevél helymeghatározása a nagy úthoz és a Diós-kúthoz helyezi Kurszán várát! Van egy olyan rossz hírem dogmatikus történészeinknek, hogy a Felkis térképen ez is rajta van, méghozzá közvetlen a nagy útnál látható Fons Nussbrindl néven! A legszebb pedig az, hogy az oklevél által leírt helyen látható az óbudai metszetképen Kurszán vára! 



KORSZÁN VÁRA A CSILLAGHEGY DÉLKELETI FELÉN PROMONTORIO


Tehát a dilettáns dogmákat a történészek erőltetik, ez esetben is megbuktak a téveszméik!

Ha a továbbiakat olvassa az ember akkor már végkép nem érti a dogmákat erőltető "szakértőket"


1373-ban így állapítják meg a birtok határait: „ . . . i n territorio Veteris Bude existentem...inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum Beate Virginis sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem."E meghatározás szerint a szóbanforgó 26 hold a régi Kurszánvára és a királynéi udvar között fekszik s a nagy útig és az óbudai apácák, a klarisszák 1334-ben alapított kolostoráig terjed A metszeten pedig pontosan ugyanez látható! Ugyanez oklevélben is bent van az Országos Levéltárban:



DL-DF 6136
Keltezés 1373-08-24
Kiadó SZEPESI JAKAB ORSZÁGBÍRÓ
Régi jelzet Q 332 / VBUDA 18 29
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium (Q 332)
Fennmaradási forma Eredeti
Pecsét Függő                                                        
Regeszta:

Bude. in festo b. Bartholomei ap. Scepus-i Jakab comes bizonyítja, hogy eléje járult Thomas dictus Zala, hospes de Veteri Buda, et domina Margareta, coniunx eius, filia videlicet Pauli filii Vydus de dicta Veteri Buda és bejelentették, hogy bizonyos szőllőjüket Óbuda területén, mely 26 holdat foglal magában és mely a budai káptalan oklevelének tanúsága szerint az említett úrnő apját, Vydus fia Pált vétel címén illette meg és az úrnőre atyai jogon szállt át, inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum Beate Virginis sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem, eladták a szőlő és birtokrész minden tartozékával 16 dénármárkáért a nevezett budai kolostornak és a benne Istennek szolgáló apácáknak, semmi jogot sem tartván fenn abban maguknak vagy utódaiknak. Eredeti, hártya, függőpecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta  
    
Ahogy mondani szokták, nem kell hozzá sok diplomával rendelkezni, és még phd fokozat sem kell hozzá, hogy ezt bárki megértse; az okleveles források ugyanis igazolják azt a tényt, hogy az óbudai metszetképek a korábban Megyernek hívott területet ábrázolják, amit ma úgy hívunk Csillaghegy! Tehát az Óbuda városát ábrázoló hadmérnöki rajzok igazak! Ferdíteni, "bulvárt" fantáziálni, és délibábos téveszméket gyártani csak egyes történészek tudnak! Ha még ez sem lenne elég, akkor javaslom a történésznek, hogy olvasson utána mely területen termesztettek szőlőt-az oklevelek ugyanis Kurszán várának szőlőiről szólnak- picit segítek... a főtér környékén biztosan nem!
Bártfai Szabó: Óbuda 67, 89; 1485 : vinea Korcan Bártfai Szabó : Pest m. 289) névvel. Leközölte Györffy

Rossz példaként említhető még ez ügyben: Végh András Buda város középkori helyrajza I. Amiben a megfelelési kényszerében csökönyös módon próbálja a 23.oldalon Kurszán fejedelem várát a római kőrcirkuszba erőltetni,(88 számú hivatkozás) tehát az óbudai történész szamárcsapás itt is tetten érhető!  Ugyanott pedig még azt sem tudja értelmezni, hogy az 1211-es forrás(90. számú hivatkozás) Vetero Budensis Ecclesia-ról szól, ezért Fel-hévíz magasan-hegytetőn létezett! A Kartal-Újmál-Korcan Szentjakab nevű és félhévízi szőlőt ő maga írta le! Persze, ahhoz, hogy a tévedéseikre rájöjjenek, ahhoz az óbudai metszetekkel és műholdas térinformatikával kellett volna foglalkozni. Így tehát Végh András is fogta és megerőszakolta az okleveleket, megpróbálta már 1211-ben a mai Buda vár környékére erőltetni az igazából óbudai helyneveket!  Na de ezt az erőszakoló irományt majd külön oldalon kielemzem, mert ismét jól felhúztam magam történészeink ostobaságain... Ez egy kiváló tanulmány arra nézve, hogy vették semmibe az oklevelek helymeghatározó adatait, pl Géza vásáránál Portu Meger és Magnam Insulam nevét, teljes a káosz egyes történész fejekben(szegények ők meg lehet azt gondolják, hogy jó tanulók, és kitűnően csinálnak továbbra is mindent) Kész vagyok tőlük, mint a házi feladat...na de térjünk vissza a terepre....
ÜRÖM FELETT MEGYEREN!

A földmérői térkép azt is feltünteti számunkra, hogy ez a terület Üröm területének határa felett látható, a Róka-hegyen azaz Tebeserén-ami folyó-medret jelent. 


A Chamár-kőnél-mészkőszikla pedig ott áll 
Fehéregyháza-Alba Ecclesia !                         
Igazán kíváncsi leszek majd, hogy akarják a hiteles földmérő térképét is besározni a "történész szakértők" Talán még azt is képesek kitalálni, hogy az összes Óbudára vonatkozó oklevél is hamis, már semmin nem lepődnék meg.





Bővebben

Nem csak Anonymus ír Fehéregyházáról, a későbbi időszakból is rengeteg forrásunk van róla, Fejér okmánya is ugyanoda teszi ahová egyöntetüen ábrázolta: A Képes Krónika-Dillich-Van Viannen-Sigismund Birken-Felkis Antal-L N Hallart rajza után Wening, az írott forrásokat meg sorolhatnánk reggelig, tehát nem igaz amit a történész állít. Ami viszont igazán megdöbbentő, hogy ezek a művészek is mind a hegytetőn ábrázolták Óbuda városát, egy sem a mai főtérről készült! Erre próbálja azt kamuzni a "szakértő professzor, hogy BULVÁR rajzot készítettek" erre az ostobaságra még a TTE videójánál visszatérünk ! Sicambriáról is rengeteg térképpel és pontos leírással is rendelkezünk! Az óbudai fennsíkon még Sicambria mezőről is van tudomásunk. A mai Óbuda területén pedig igen kevés fennsík van, várjuk a történésztanárok egyletének válaszát, ezt is magyarázzák félre, mutassanak rá bátran a térképre !



A feltörekvő fiatal történész írásában továbbra is nagyon rondán becsapja az érdeklődőket, hiszen a római katonai amfiteátrum soha az életben nem volt Kurszán fejedelem vára! Györffy próbálta csak annak fantáziálni, de a tévedésre és butaságára már Zolnay rávilágított, hiszen semmilyen későbbi ráépítést vagy várnak szolgáló megerősítést nem találtak a feltárások során! Ez a történet is egyébként iskolapéldája a történészi ostobaságoknak, már csak azért is, mert ez után a Györffy-féle fantáziálásra építette Bertalanné a napjainkban az iskola udvarán látható kolostornak a klarisszává nyilvánítását.   

Tehát már eleve egy valótlannal próbálta alátámasztani a romokat. Miért nem keresett a területre illő oklevelet? Bizonyára nagy nyomás lehetett rajta akkoriban, hogy a várost azonosítsa. Ő maga is elismerte, hogy oklevéllel és látképpel sem tudták azonosítani a területet! Domborzat és vízrajz rekonstrukciót sem végeztek a terület értelmezésére. Tehát fiatal történész barátunk a megfelelési kényszer bűvkörében ismételten becsapja az olvasókat, ebben az írásában sem közöl olyan okleveleket amik azt igazolnák, hogy Óbuda királynéi városa Aquincum területén létezett! No persze ez nem meglepő, hiszen korábban Kumorovitz és Bártfai is képtelen volt erre! Tehát történészeinknek kellene bizonyítania látképekkel és oklevelekkel, hogy Óbuda városának objektumait megtalálták Aquincumban, de mint ahogy említettem egy tévhittel nem lehet épületeket azonosítani!
Így tehát egyetlen feltárt romról sincs történészeinknek oklevele arra a területre amit ők Óbudának gondolnak, és ez nem meglepő, mert Óbuda városa nem ott, hanem MEGYER területén létezett
Mindezt az egykorú oklevelek és látképek hitelesen igazolják!




Pilis vármegye ugyanúgy mint a többi vármegye, egy központi várból alakult ki. Árpád-kori váraink, jól védhető hegyek tetején léteztek, ahogy krónikáink is hitelesen ábrázolják. A mai Óbuda területe pedig csak egy sziget, és egyben révhely volt, az oklevelek is ezt árulják el a figyelmes kutatónak. Miért próbálnak minden hiteles egykorú forrást mellőzni és lejáratni? Mindez azt jelenti, hogy a szamárcsapásban vergődő történészek nem ismerik a területre vonatkozó okleveleket és nemzetségi területfoglalást a visszatérés ideje utáni időszakban. Ugyanakkor azt sem ismerik, hogy Óbuda város milyen hatalmas volt, és mennyi-milyen épülettel rendelkezett amit az általuk gondolt Óbuda területén még véletlenül sem találhattak meg. Tehát alaptudás birtokában sincsenek Óbuda történelmével kapcsolatban. Ezért nem tudják azt sem, hogy a mai főtér környéki területeket hogy hívták és milyen épületek léteztek ott. A blog végére elárulom, de az is lehet, hogy inkább könyvben írom meg, örök tanulságul a megfelelési kényszerben, és tekintély elvű rendszerben szenvedő régész-történészek számára.

Nyugi, van hozzá oklevelem, és latin fordítóm is...

A mai digitális-műholdas világban hihetetlen ez a történészi erőlködés, a technika már túlhaladt a téveszméiken és megcáfolta az egészet! A Google Föld program mindenki számára bizonyítékot szolgáltat az óbudai történész dogmákra.

                                                       Egyed Zoltán Pajzsvivő 2015


Frissítés! 2015.08.12 Közösségi Oldal Dilettáns Keletkutatás Ellenzői történész csoportjának bejegyzésében Kanyó Ferenc is elismerte, hogy Óbuda városa a Pilisben volt! Ez alapján ismét érthetetlen az írása amit a TTE-nek készített !

2013. március 31., vasárnap

TÖRTÉNELEM TANÁROK EGYLETE ŐSBUDA ELLEN

Tényleg?

Hogy is van ez?

Hihetünk végre a történelmet tanítóknak, igaz amit jelenleg tanítanak? 


A történelmi hazugsággyártásba immár a T.T.E - Történelem Tanárok Egylete is bekapcsolódott.
Tényleg.com oldalon próbálják lejáratni a jelenleg is tartó kutatásokat, amit magánemberek a saját költségükön, minden hivatalos anyagi támogatás nélkül, csakis a teljes igazság megismerése érdekében végeznek. Sokak szerint ez már az utolsó kétségbeesett vergődése azon hivatalos köröknek, akiknek a feltáruló igazság, az anyaföldből előbukkanó régészeti leletek hatalmas presztízsveszteséget jelentenek majd. Szakértőnek azt a Kanyó Ferencet kérték fel, aki sokadszorra próbálja a történész szakma becsületét védeni, miközben írásaiban a tényeket elhallgatva részinformációkat közöl az érdeklődőkkel. A szamárlétra megmászásának jól bevált módszerét alkalmazza, ami az elmúlt 50 évben tökéletesen működött Magyarországon a megfelelési kényszerrel együtt. A tényleg honlapján az íráshoz hozzászólni nem lehet, csakúgy mint a Dolák Saly Róbert buta YouTube videóihoz sem. Tényleg ez a fiatalokhoz szóló demokratikus oktatás? Igazság egy van nincsenek oldalak, de mégis elérkezett az idő, amikor a hivatalosan ezzel a témával foglalkozó szakembereknek a tükörbe kell néznie! A rendszerváltozás ebben a szektorban (is) elmaradt, de mégis új szelek fújnak, a technikai fejlődés már túlhaladt a hazugságok jéghegyén. Akik nem tudnak a változással együtt változni, azok tényleg elbuknak és ebben az esetben a kor, vagy a tudományos fokozat már nem számít. Bemutatom az igazságot a kedves érdeklődő olvasónak és erről a végére tényleg mindenki saját maga győződhet meg. Az ember fejében csupán megválaszolatlan kérdések maradnak: a TTE oldalán miért próbálnak félrevezetni minket, a történelem tanárok egyletének miért érdeke a hazugsággyártás?

                                             Miért nem indulnak inkább feltárások?


Az igazság létezik, csak a hazugságot találják ki.... TÉNYLEG!


                         Kellemes időtöltést kívánok  kedves olvasóimnak 
            Egyed Zoltán Pajzsvivő


Sorba vesszük a T.T.E. állításait és a "cáfolós" válaszokat.   


   

A mai Óbuda csak a XVIII. században alakult ki     A mai Óbuda csak a XVIII. században alakult ki


Tényleg Cáfolat:
"Óbudán több XIII. századi épület is előkerült, továbbá XI. századi kőfaragványokat is találtak. Egyéb középkori leletekkel együtt bizonyítják, hogy Óbuda a középkorban egy létező település volt"

Már az állítás cáfolata is érdekes, ugyanis a szerző nem közli, hogy ez kinek az állítása, linket sem mellékel. Sokkal inkább egy általa kreált állításról van szó. Erre a kérdésre különben, bárki különösebb erőfeszítés nélkül megtalálja a választ az interneten.

A méreteiben is kicsi Kálvin köznél megtalált vár lenne az Óbudai királyi, majd későbbi királynéi vár? 


Láthatjuk, hogy hivatalosan elismerten XIV. századi romterület van a római kori leletek felett. A tanácstalanság egyébként nem kicsit érzékelhető az írásban, hiszen miután Bertalanné minden Óbudai ásatásban részt vett, így ő maga is tisztában van vele, hogy a Vetus Budai királyi központot nem találták meg! Budapest Régiségei, a feltárások részletes feldolgozása és azok eredményei megtalálhatók már digitálisan formában. A kérdés az, hogy ezeket Kanyó Ferenc miért nem közli a téma leírásánál? A válasz ez esetben is az, hogy akkor az érdeklődő pont a lényeget tudná meg, hogy a feltárt vár és klarissza kolostor is csak XIV. századi és nem régebbi! A Vöröskereszt utcai maradványokról azt írja Kanyó Ferenc, hogy a XVIII. századnál korábbiak, de az érdeklődőt arról már nem világosítja fel: megállapítható volt, hogy a XIV. századi kolostor és templom került elő! 

 Pont Buzás Gergely rekonstrukcióját mutatja be az oldal, aki saját maga írja le, hogy a X-XI. században jól védhető hegyek tetején épültek erődítések és királyi várak! Miért lett volna ez Óbuda esetében másképp, mint pl Esztergomban? A szakértőknek még az sem tűnik fel, hogy saját maguknak mondanak ellent a különböző írásaikban!

Azt nem hiszik el az értelmes emberek,  hogy ez lett volna az Árpád-házi királyok Óbudai központja. Árpádkori kerámia anyagot és leleteket is csak elvétve találtak a ma ismert Óbudai területen, mégpedig azért, mert nem az volt az Óbudai királyi központ. A késő középkori képeken is csak mint sziget és révátkelőként szerepel a ma Óbudaként ismert terület! A longobárd lelet sem azt erősíti meg számunkra, hogy Kurszán a római amphiteátrumba költözött volna be! Mára már nyíltan ki lehet jelenteni: mindez csak ostoba történészdogma! Egy szakrális fejedelem ne ismert volna fel egy római kőr-színházat és véletlenül egy vár helyett oda költözött be? Ezt a badarságot  TÉNYLEG komolyan gondolják a történészeink? Ez a mai hasonlattal élve úgy néz ki, hogy a Fővárosi Nagycirkusz a Parlamentben működik...jé és TÉNYLEG!

A képek alapján valljuk meg őszintén ( bár a számítógépes rekonstrukció szépen sikerült) azért még a tájékozatlanok számára is nevetséges ez az állítás, hogy ezt az Árpád-házi királyok majd királynék várának nevezték ki! Nem lehetséges,hogy ez csak egy keresztes lovagvár volt, amiből több is létezett a Duna mentén? Gondoljon csak a kedves olvasó a hegyeken lévő királyi Esztergomra vagy Visegrádra és rögtön rájön, hogy bizony "nagyon csúnyán kilóg a lóláb"! Elég csak Óbuda környékén körülnézni és egy picit elgondolkodni, hogy hol érdemes királyi várat építeni? Miért akarják a történészek és Kanyó Feri nekünk bemagyarázni, hogy a ma ismert Óbudai területen megtalált vár a királyi-néi vár? Hivatalosan is elismert tény, hogy az első Óbudai prépostság területét soha nem sikerült megtalálni a történészeinknek, mint ahogy Dillichnek az Ungarische Cronikában megjelent metszetén látható romokat sem találta meg senki, csak feltételezték. Ki ide-ki oda, de megtalálni csak jómagamnak sikerült egy több mint 15 éves kutatás sorozat után Varga László és Szász Szabolcs kutatótársaim és műholdas képátfedés segítségével, a mai Óbudától jóval távolabb északnyugatra. Miért "fáj ez nagyon" a történészeknek-régészeknek? Miért nem akarják ezt elismerni? Egyrészt, mert az összes eddigi tananyag mehet a kukába, másrészt az óriási presztízs veszteség miatt. Ennek a székesegyháznak ugyanis amit Beate Marie Virginis-nek-Boldogságos Szűz Mária Fehéregyházának hívtak nemcsak az adja a jelentőségét, hogy Árpád fejedelmet ott temették el, hanem helyének pontos beazonosítása egyben Óbuda város és más további épületek, valamint az Óbudai királyi Fehér vár Alba Regale azonosítását is szolgálja! Ez pedig a fővárosunkra vonatkozó "honfoglalás" teóriáját is megdönti és teljesen átírja történelmünket! Az igazság az, hogy az igazi Óbudát mostanra sikerült az "amatőr délibábos piliskutatóknak" megtalálni és mindezt bizonyítani! Mint ahogy ezt a következő menüpontban látni is fogjuk...


Az Ó-Budai Fehéregyháza megtalálása



A videót Szkubán Zsolt készítette


     




Az Óbudát vagy Székesfehérvárt ábrázoló metszetek nem illeszthetőek rá a mai tájra 

Az Óbudát vagy Székesfehérvárt ábrázoló metszetek nem illeszthetőek rá a mai tájra


Tényleg Cáfolat:

A metszetek készítői nem jártak Magyarországon, más ábrázolások alapján rajzolták meg az adott területet. 

Állítja mindezt Kanyó Ferenc.

De mi az igazság? Nézzük, és lássunk is!

A képek ráilleszthetők a mai tájra, de nem oda ahová történészeink tévesen eddig erőltették! pl: Mátyáshegy-Kiscelli domb-Hármashatárhegy-Táborhegyi út Viktória téglagyár telke (ami jelenleg bevásárlóközpont) egyébként ez a jelenlegi hivatalos álláspont -Óbuda főtér ez utóbbi Bertalanné azonosítása a hajógyári szigetről-mint nézőpontból.  :) Az, hogy a háttérben a mai Budai várat láthatjuk a metszetképen már nem izgatta. A hegyen látható épületet mindenáron az Óbudai főtérre erőltette, a terület változásával magyarázva mindezt. Izgalmas kérdésem még az lenne, ha kitalált képet ábrázoltak a metszetképkészítők, mégis miért próbálták egy adott földrajzi ponton elhelyezni amit a metszetek ábrázolnak?  :) Az igazságról bárki otthonról kényelmesen meggyőződhet, ha telepíti a Google Earth alkalmazást a számítógépére!  A mai fejlett tudomány birtokában már ne "tévedjenek" a történészeink és ne hagyjuk, hogy minket is megtévesszenek! Aki erre a képre azt állítja, hogy "idealizált" (ráadásul mondja mindezt mint elismert régész-történész szaktekintély)  az csak saját műveletlenségét árulja el, vagy készakarva próbál másokat félretájékoztatni!

Johann Wilhelm Dilich(1571-1650) Alt Ofen tehát Óbuda!
Ez a kép önök szerint a ma ismert Óbudai területet ábrázolja? A válasz egyértelműen: NEM!


 De nézzük csak, a terület amiről a metszetképünk készült mégis létezik, ezt csak a "szakértő" professzor úr nem veszi észre! Hogy lehet így valakiből tájrégész?
Bekafalou-Pazandok azaz a régi MEGYER és mellette Alt Ofen VETUS BUDA városa!
A terület a mai Óbudától északnyugatra azonban mégis ott van! Érdekes módon pontosan ott ahol a régi Megyer, ott ahol a hét vezér átkelt a Dunán, majd a letáborozás után bevonult Atilla király városába. LÁSD: ANONYMUS GESTA HUNGARORUM A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve. Mind ott szóltak szépen összezengve a kobzok meg a sípok a regösök valamennyi énekével együtt. Az ételt-italt a vezérnek meg a nemeseknek arany-, a közrendűeknek meg a parasztoknak ezüstedényben hordták fel, mert hiszen a körülfekvő egyéb országok összes javát az Isten az ő kezükbe adta. Bőségesen és pompásan éltek valamennyi hozzájuk jött vendéggel egyetemben. Árpád vezér a vele mulatozó vendégeknek nagy földeket és birtokokat adományozott. Ennek hallatára még több vendég tódult hozzá, és ujjongva vele mulatott. Ekkor Árpád vezér meg övéi örömükben húsz napig maradtak Attila király városában. Közben majdnem mindennap Magyarország vitézei valamennyien a vezér színe előtt vértezett harci ménjükön ülve pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak: másfelől az ifjak pedig pogány szokás szerint íjas-nyilas játékot játszottak. Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt, s minden vitézének különféle ajándékokat adott: aranyat, ezüstöt meg egyéb jószágot is. Továbbá ugyanazon a helyen Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe.
 Véletlenek márpedig nincsenek! A régi Megyer-Pazandok ugyanis Csillaghegyet jelenti. Az Óbudai Fehéregyháza oda épült fel, ahol Árpád elsőként "felütötte sátrát" Majd Alba várában rendezkedett be. Ott azután idők múltával István király Alba civitas városát építette amit Alba Regale-nek is hívnak!


Műholdas térinformatika képátfedéssel.
Az Óbudát ábrázoló metszetek  valódisága és készítőik tevékenysége az egész Ősbuda kérdés eldöntői és bizonyítékai! Egyben az én "gyermekem" hiszen pont ez nyerte meg a "háborút"számunkra, amit a történészek(jelenleg már a régészek is) foggal-körömmel cáfolni igyekeznek. De a műholdas térinformatikával és un. képátfedéssel kár vitatkozni. Annál is inkább mert az Óbudai metszetképek készítésének nézőpontját megtaláltam a Google FÖLD alkalmazással, így ezáltal a terepen készíthettük el ugyanazt a képet!

A sokszoros vízmennyiséggel működő források miatt a Duna 105 méteres szinten a nyugati hegyek aljában volt-COROLOIS erő
Az Óbudai Prépostság Fehéregyházát és Vetus Budát MEGTALÁLTUK!
A középkori Duna meder!
A régi Duna-meder és metszet képátfedések egybevágnak és egyben kiegészítik egymást, megmutatva nekünk, hogy ezelőtt 400 évvel hol volt a Duna medre!

A ma ismert Óbudai terület sziget volt!


Az M.T.A fúrási eredményeivel sem érdemes vitatkozni! Ez a kép több száz fúrás alapján jött létre! A rekonstrukciós térképen ugyanazt látjuk, mint a metszetképen, csak más nézőpontból! Egy nagy sziget volt, ahol a rómaiak berendezkedtek. A helyi lakosság nem költözött Aquincumba, pláne nem a Gellérthegyről, ez szintén badarság! Civitas Eraviscorum-Sicambria-Atilla király városa-Öt Forrás-Acinco a (Noé) Csillaghegy feletti ősi telep területet jelenti!


       




Forrás: MTA FKI Schweitzer Ferenc Aquincum Ókori táj - ókori város



A történelem tanárok egylete szerint metszetképek készítői nem jártak nálunk.




 Ki volt Johann Wilhelm Dilich(Scheffer1571-1650) ?

Korának, a Speckle utáni korszak kiemelkedő hadmérnökének nevezhetjük, aki az erődfelmérések mellett tervezéssel is foglalkozott. Tehát magyarán szólva egy császári megbízott hadmérnök, egy középkori kém volt, aki nem véletlenül rajzolta meg az Óbudai várakat! Így jellemezte magát:német építész mérnök, rézmetsző, topográfus és katonai író!!! Magyar történelem című műve 1601-ben jelent meg! 
Ungarische Chronik. 1601 Dilichius Cassel. Őrzési hely: M Nemz múzeum.



Az Óbudát-Alt Ofent ábrázoló metszetképek a valóságot ábrázolják abban a korban!!!

 LÁSD: Gárdonyi Albert Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt» Óbuda legrégibb ábrázolása abból az időszakból maradt ránk,amikor lakossága elhagyta s falai pusztán állottak. Dillich Vilmos 1600-ban Kasselben megjelent krónikája ez, melynek teljes címe : »Ungarische Chronica, darinnen ordentliche, eigentliche und kurtze Beschreibung vieler furnehmér Festungen und Städte. Aus alten und newen Schriften, auch der Erfahrung selbe zusammen gezogen und beschrieben, durch Wilchelm Dillich.« Ennek a krónikának a legértékesebb részét azok a metszetek képezik, melyek a török hadjáratok által érintett magyarországi várakat és városokat ábrázolják s amelyek a címlap tanúsága szerint addig még nem jelentek meg nyomtatásban (so bisz dahero niemals in Druck auszgangen). E metszetek közül az egyik Budát és Pestet a Margit-,szigetről, a a másik Budát nyugat felől, a harmadik pedig Óbudát észak felől ábrázolja. A Budát ábrázoló két metszet olyan részleteket tartalmaz, amelyek csupán természet után készült vázlatok alapján voltak előállíthatók. Ilyen vázlatok készítésére a hosszú török háború bőséges alkalmat nyújtott s Dillich mint nagytudású és lelkiismeretes művész ismeretes. Az Óbudát ábrázoló metszet középpontját magaslaton álló s körfallal övezett várszerű épület képezi, melytől északnyugatra kisebbnagyobb falromok közül gúlaszerű épület emelkedik ki. Az előtérben kapubejárat látszik, melytől balra, közvetlenül a Duna partján nagyobb egyházi épület romjai meredeznek. Az utóbbiak olyan festőién vannak elrendezve, hogy a puszta képzelet művének mernők venni, ha a budai metszeteken látható István-torony, továbbá az úgynevezett Csonkatorony nem tanúskodnának Dillich metszeteinek természethűsége mellett. 

Dillich 1600. évi óbudai metszetének hű mását tünteti fel az 1605-ben kiadott »E'ixcovoycacpía aller deren Ungarischer Staett, Voestungen, Castellen und Haeuser« című munka, melynek metszeteit a címlap tanúsága szerint Wilhelm Peter Zimmermann készítette. Az Óbudát ábrázoló metszet Pálffy Miklós 1596 január 22-én végrehajtott jobbágyszöktetését tünteti fel, a magyarázó szöveg évszáma azonban tévesen 1595-tel van megjelölve. Ez a metszet egészen szolgai módon vette át a Dillich 1600. évi ábrázolását s csupán annyiban különbözik tőle, hogy a menekülő lakosok, az ingóságok elszállítására szolgáló ökrös szekerek s az öregek, nők és gyermekek számára rendelt két dunai hajó ábrázolásával van kiegészítve. Dillich krónikájának 1606. évi második kiadásában is megtaláljuk az Óbudát ábrázoló metszetet »Alt Ofen« felírással, ez a metszet azonban némileg eltérő az első kiadásban közölt metszettől, mert a Margitszigetet is felöleli s ezenfelül Buda és Pest is látszanak rajta, amelyek az első kiadás óbudai metszetéről hiányoznak. Egyébként Óbuda ábrázolása lényegét tekintve egyező az első kiadás metszetével, a várral koronázott magaslat azonban nerr emelkedik ki olyan élesen s mellette déli irányban egy másik magaslat is látszik a metszeten, melynek szabályos alakja s lapos teteje arra mutatnak, hogy hajdan külön rendeltetése lehetett. Nem valószínűtlen,hogy ez volt a Dillich eredeti vázlata, amelyről az első kiadás számára két metszetet készített, a második kiadásnál azonban visszatért az eredeti vázlathoz. Dillich krónikája 1609-ben harmadik kiadásban is megjelent,ekkor azonban a tartalomnak megfelelően újabb címet kapott, nevezetesen : »Kurtze Beschreibung und eigentliche Abrisse dero Länder und Festungen, so der Türcke bis dahero in Europa zum Theil mit Krieg angefochten, zum Theil aber gantz under sein Joch bracht, samt der Ungarischen Chronika Wilchelmi Dillichii«. Az új kiadás szerzőjét pontosan megjelöli az ajánlás következő része : »Clarissimis et spectatissimis viris etc. Wilhelmus Dilichius etc. En habetis tandem, amici, Chronicon Ungricum idiomate nostro tertio editum etc.« Az Óbudát ábrázoló metszet mindenben egyező a második kiadásban található metszettel, semmi új nem foglaltatik benne. Ezt a metszetet használta fel aztán Birken »Donau Strand« című munkájában amely Nürnbergben jelent meg 1683-ban, s 1684-ben »Der vermehrte Donau Strand« címen újból kiadásra került. Az első kiadást »L'origine del Danubio« címen olaszra fordították s »Pietro Lione vescovo di Ceneda«- nak ajánlva már 1684-ben kiadták Velencében a metszetekkel együtt. Olaszra fordították az 1684-ben megjelent »Der vermehrte Donau Strand«-ot is, amely 1685-ben több kiadást ért el s ezek egyike ugyanazon »Pietro Lione vescovo di Ceneda«-nak van ajánlva. Birken művének összes német és olasz kiadásai a Dillich-krónika második és harmadik kiadásában található óbudai metszetekkel vannak illusztrálva, amely metszetek a Dillich korában természethűek voltak, Birken korában azonban aligha feleltek meg már a valóságnak, mert hiszen csaknem egy egész évszázad múlt el azóta. Dillich metszeteit szívesen felhasználták honfitársai, nevezetesen az 1603-ban kiadott »Chronologia oder historische Beschreibung aller Kriegsempörungen und Belagerungen der Statt und Vestungen etc dergleichen vor niemals in Truck ausgangen, zusammen verfasst und beschrieben durch Hieronymum Ortelium Augustanum etc von neuem mit Fleiss corrigirt, an etlichen Orten mercklich augirt, dartzu mit mehreren Kupfferstücken getziert, Nürnberg bei Johann Sibmacher«. Ez a Johann Sibmacher az előszót mint »Gradirer und Burger« ellenjegyzi s maga is bevallja, hogy a metszeteket más munkákból vette át (so mir bekommen gewest), amit a metszetek összehasonlítása alapján a Dillich krónikájára kell magyaráznunk. Nevezetesen Dillichtől vette át a budai vár nyugat felőli ábrázolását s csupán abban különbözik Dillichtől, hogy csatajelenetekkel bővítette az eredeti metszetet. Mindezek alapján megállapítható, hogy Dillich krónikájának a metszetei voltak a későbbi hasonló természetű munkákban található metszetek forrásai, ezek a metszetek azonban csupán Dillich korára fogadhatók el természethű ábrázolásoknak, később minden értéküket elvesztették, mert Buda, Óbuda stb. a XVII. század folyamán kétségtelenül változásokon ment keresztül, amelyekkel a Dillich nyomán készült metszetek nem számoltak.
Tehát megállapítva: Az Óbudáról készült metszetképek a valóságot ábrázolják készítésük idején. Ez az "idealizált metszet" duma az Óbudai királyi várak ábrázolásairól nem más csak alternatív-délibábos agy-mosott foteltörténészek dogmatikus-áltudományos hazugsága!


A Történelemtanárok egylete ebben a "cáfolós" állításban is félretájékoztatja a magyar embereket! Miért érdekük nekik mindez? A TTE szakértője Kanyó Ferenc szerint a baloldalt látható Vetus Budát-Alt Ofent tehát Óbudát ábrázoló kép közepén látható Óbudai székesegyház(Beate Marie Virginis) a ma ismert Óbudai főtéren van! Kérdezem én a TTE   vezetőségét: úgy gondolják önök, hogy mindenkinek rossz a szeme, vagy netán direkt néznek mindenkit teljesen birkának? Megpróbálom úgy elmagyarázni, hogy a rossz látásmódú szemellenzős történész palánták is megértsék.
Képünk közepén láthatóan egy magas hegy tetején van ez az objektum, ami bizony nem a ma ismert Óbudai főteret ábrázolja. Több okból sem.

  1.  Egyrészt mert ugye az Óbudai főtér nem hegytetőn van! 
  2. A székesegyház mögött pedig a Hármashatárhegyet látjuk, továbbá Remete hegy, Mátyás hegy majd végül a mai Budavár és a Gellért hegy következik!
  3.  Ha a mai főteret néznénk, egyértelműen nem ezt a képet látnánk!
  4. A valós metszetképen a Duna régi medrét látjuk, amit ma már az MTA fúrásai is igazolnak!
  5. További azonosítási pont képünkön az Aranyhegyi patak és a régi híd látható! (ma a Bécsi út felé visz minket)
  6. A metszetkép nézőpontját a Google Föld alkalmazással és a terepen is megtaláltuk
  7. Ezáltal megtaláltunk mindent amiről hivatalosan is elismert oklevelek tucatjai, és a krónikáink is szólnak!
  8. Hasonlítsuk össze az Alt-Ofent azaz Óbudát ábrázoló metszetképeket! Nagyon gyorsan rájövünk, hogy a Dillich és Zimmerman képén szereplő vártemplom ami Beate Marie Virginis a Sigmund Birken távlati képén ugyanaz, egyértelműen a Hármas-határhegy előtti magas hegy tetején észak felé!

Dillich 1600 előtti készítés


Azonosításom szerint az első Óbudai prépostság a Csillag-hegyi Rókahegyen található. Tőle Dél-nyugatra Óbuda város királynéi terület. Képünk több dolgot is bizonyít egyszerre: Ez a kép NEM a mai Budavárat ábrázolja(ott van a háttérben!) Nem is a mai Óbudát, mert az a szigeten van! Természetesen NEM Pilismarótot vagy Deutsch Altenburgot.      :)
Kép forrása Dillich-től megkapta Birken közlésre, de időben ugyanakkor készült
Zimmerman 1595









Érdemes megfigyelni, hogy a jobb oldali képen ugyanaz az objektum látható, mint a felső képen! A hátterében-mellette pedig a királynéi vár!!! 1355 határjárás...
Az egész hátterében pedig a Hármashatárhegy-mai Buda-Gellért hegy-szemben Pest városa!




Zimmermann képén is a Csillag hegyet láthatjuk, amint a Megyeri öbölből szöktetik a magyarokat 1595-ben a visszafoglalt Esztergom városába.
Ezen azonosítások a topográfiának is tökéletesen megfelelnek minden tekintetben. Ugyanakkor Búbánatvölgy-Pilismarót vagy Altenburg(Ausztria) Óbuda létét is alapjában cáfolja. Viszont azt is igazolják számunkra, hogy a ma ismer Óbudai területünket a Sigmund képen mint szigetet láthatjuk viszont!











Magyarországon járt a holland utazó, méghozzá két alkalommal is!

A kedves olvasó szerint van olyan "véletlen", hogy a Tollius könyv ugyanazt állítja, mint a mi krónikáink? Azt mondja, hogy Alba Regalis-az első királyi vár a megyeri rév közelében volt!

Nézzük


Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról!!! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.
Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt.
Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van.                                                               
                                                                    
















           





A krónikáinkat már ugye eddig is a történészek közül többen próbáltak félremagyarázni. Ami az ő teóriáikba nem illik bele, az minden idealizált, szerintük hamisak az oklevelek, képzelgések a metszetkészítők képei, ferdítenek a krónikások, délibábosak a terepkutatók. Nyilván ezért nem hajlandó az M.R.SZ sem részt venni a meghirdetett terepbejáráson. Miért viselkedik így a Magyar Régészek Szövetsége? Félnek, hogy ami a terepen látható azt már nem lehetne félremagyarázni... Bár biztos megpróbálnák másnak, vagy épp rómainak azonosítani...Hogy érthető legyen mindenki számára egy mondatban összefoglalom: A ma Óbudának ismert területen semmi nem az aminek beállítják a régészek-történészek. Ugyanis a királynéi város nem szigeten volt! Remélem érti mindenki, hogy mit állítok.... Sem a királynéi várat a klarissza zárdával, sem a várost a Margit kápolnával, sem Kurszán várát, sem Szent László egyházát, de ami a legborzasztóbb, az Óbudai prépostságot sem találták meg a mai Óbudai területen, mindez a hegyek felett található észak-nyugatra! Ez a tény bizony elég súlyos tévedés a hivatásos oldaltól. Mondhatnám úgyis, hogy végzetes, a területre luxus lakópark épült, minden előzetes régészeti feltáró kutatás nélkül!




Tanulmányom nem csak teória, hiszen a képátfedéseken kívül a sok éves fanatikus terepkutatás hozta el a régóta várt eredményt. Az első Óbudai prépostság 8 lépés átmérőjű falait minden oldalról megtaláltuk!
Az óholocén Duna mederig lefutó védfal vastagsága Szkubán Zsolt és Varga László közt 8 lépés, 4,5 méter


Anonymus kőmeder
Országunk nevét adó nemzettség, a MEGYER-MAGYAR központjában temették el Árpád fejedelmet és alakult ki a legelső Óbudai prépostság vára.




A Klarissza zárda falai körbeveszik az egykori királyi malmot és egészen a főtemplom faláig húzódnak. A lefutó védfalon belül van, de a prépostság várán kívül, tehát az okleveles leírások hajszál pontosak! A Pazanduki királyi malom pontosan Fehéregyházával egy vonalban található, tőle 30 lépés távolságban az Anonymus kőmeder mentén!
                                   Pontosan úgy, ahogy ezt oly sok okleveles forrás leírja a területről!




Sicambria városát Attila hun király építette fel Ősbudán
Sicambria városát Attila hun király építette fel Ősbudán






Árpád fejedelmet Sicambriában temették el
"Árpád fejedelmet Sicambriában temették el"


A "szakemberek" szerint nincs más adatunk Árpád fejedelem sírjához csak az alábbi idézet P mestertől, azaz Anonymustól:

Az 52. fejezet:
Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.

Én meg azt mondom, hogy a Fehéregyháza kutatók forognak sírjukban! Rengeteg forrás létezik, persze otthon csak a számítógép mellől okoskodva nyilván ezek a latin nyelvű források értelmezhetetlenek. Ahogy Varga László kutatótársam nagyon helyesen megfogalmazta: a szerencse a mi esetünkben nem játszott közre az azonosításnál.

A recept végtelenül egyszerű, már Sashegyi Sándor is ezt alkalmazta... Tavasszal és ősszel terepkutatás, télen könyvtári és levéltári kutatás, nyáron ásás.... Az okleveles segítséget pont a legelső Fehéregyháza kutatók gyűjteményéből szereztem. Katona és tanítványa Fejér olyan alapokat rakott le, aminek az előttem kutatók méltatlanul nem szenteltek kellő figyelmet. A Nemzeti könyvtár teljes Fehéregyházára vonatkozó anyagát gyűjtöttem össze, hogy aztán esténként munka után kikapcsolódásként, laponként válogassam ki a teóriák közül azokat az adatokat amit a terepkutatás is igazol. Az óbudai Fehéregyháza azonosítását a pontos helyére vonatkozó oklevelekkel együtt ezen az oldalon lehet elolvasni: FEHÉREGYHÁZÁT MEGTALÁLTUK!




A krónikák alapján Ősbuda a Pilisben volt
"A krónikák alapján Ősbuda a Pilisben volt"

Pilis vármegye ugyanúgy mint a többi vármegye, egy központi várból alakult ki. Ez a vár pedig nem lent a laposban egy védhetetlen helyen épült meg, ugyanis Árpád-kori váraink, és természetesen már a korábbiak is minden esetben jól védhető hegyek tetején alakultak ki!
Történészként egy ilyen komoly témában nem szabadna olyan nyilvánvaló valótlanságot írni, amire bármikor-bárki megtalálja a választ, és ez a válasz szintén e témában nyilatkozó történészeket égeti le, méghozzá nagyon csúnyán. A digitális levéltár mindenki számára nyitva áll!
Tehát nézzük az adatokat....












Az derül ki mindebből, hogy "szakértőink" nem ismerik az Óbudára vonatkozó okleveleket.






Remélem elég világos: Keltezés helye: Buda Pilis megye! 

A TTE történész "szakértője" ismét becsapja az olvasókat! 

TTE vezetősége, igen tisztelt Kanyó Ferenc és Miklósi László úr! 
Egy egész külön BLOG oldalt tudnék teleírni a levéltári bizonyítékokkal! Én úgy gondolom, hogy már most kijár a bocsánatkérés a magánkutatóknak, a helyesbítésről nem is beszélve!
 Óbuda ügyben több mint 200 év történészei a "dilettánsok".



DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316)
DL-DF:14267
Keltezés:1449-06-21
Keltezés helye:Buda Pilis m
Kiadó:ORSZÁGNAGYOK
Régi jelzet:Q 316 / 46 7
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316)
Fennmaradási forma:Átírás 1449
Nyelv:Latin
Irattípus:iktató
Névmutató:budai káptalan ; Tamás nyulszigeti prépost ; Kalászi Miklós királyi ember ; Keszi Balázs királyi ember ; Keszi Péter királyi ember ;Pazandok prédium Paszandok Pilis m
Tárgymutató:prédium - Felhévizek ; malom ; nyulszigeti Szent Mihály monostor
Regeszta:Az országnagyok a budai káptalanhoz. Jelentette előttük Tamás, a Szent Mihályról elnevezett nyulakszigeti monostor prépostja, hogy be akarja magát vezettetni a Pilismegyében fekvő Pazandok nevű prediumba és a predium területén lévő, a Felhévizek felett működő malom tulajdonába. Azért meghagyják a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember szálljon ki a nevezett prédiumhoz és malomhoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be Tamás prépostot azoknak a tulajdonába. /:Teljes szöveg:/ Kijelölt királyi emberek: Nicolaus de Kaloz, vel Blasius de Kezy, sin Petrus de eadem.

A levéltári oklevél egyben bizonyítja, hogy:

  •  Felhévíz és Pazandok NEM a mai Buda vagy Óbuda területén található, hanem a régi Megyeren a MAGYAR nemzettség területén!
  • Óbuda is Pilis megyében található
  • az egész eddigi Óbuda-Buda topográfia téves teória eredménye
  • több mint 200 éve "tévednek" a történészek!
  • ilyen is csak nálunk fordulhat elő... a MAGYAR történelemkutatás legnagyobb szégyene ez az egész! (pedig ez mellett van még jó-pár, ami szégyellni való)


DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316)
Regeszta • Képek • Óvári
DL-DF:14310
Keltezés:1449-11-09
Keltezés helye:Bude Buda Pilis m
Kiadó:ORSZÁGNAGYOK
Régi jelzet:Q 316 / 46 8
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316)
Fennmaradási forma:Eredeti
Pecsét:Záró
Nyelv:Latin
Irattípus:perhalasztó
Névmutató:Tamás nyulszigeti prépost ; Bertalan felhévizi egyházigazgató ; György procurator ; Pazandok puszta Paszándok Pilis m
Tárgymutató:ellentmondás - iktatás ; puszta ; malom ; felhévízi Szent Lélek egyház
Regeszta:Az országnagyok annak az ügynek a tárgyalását, melyet Tamás nyulakszigeti prépost indított Bertalan, a felhévízi Szent Lélek - egyház rectora és György nevű procuratora ellen a pilismegyei Pazandok puszta és az ottani melegvizek feletti malom statutiojánál történt ellenmondás miatt és amelyet halasztó oklevelük alapján Szent Mihály nyolcadán - okt. 6. - kellett volna folytatniok, saját elhatározásukból vízkereszt nyolcadára - jan. 13. - halasztották. /:Teljes szöveg:/

      Az eredeti irat képe a levéltárból latinul.


DL-DF:14578Keltezés:1452-09-16Keltezés helye:Bude Buda Pilis m Kiadó:HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓRégi jelzet:Q 316 / 46 10
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316)Fennmaradási forma:Átírás 1452Nyelv:LatinIrattípus:iktató - idéző Névmutató:budai káptalan ; Tamás testvér nyúlszigeti prépost ; Kalászi Miklós királyi ember (kúriából kiküldve) ; Keszi Balázs királyi ember (kúriából kiküldve) ; Keszi György királyi ember (kúriából kiküldve) ; Keszi Péter királyi ember (kúriából kiküldve) ; Túri Mihály királyi ember (kúriából kiküldve) ; Pazandok Paszandok Pilis mTárgymutató:királyi jog - királyi új adomány ; paszandoki malom ; nyúlszigeti Szent Mihály monostor - pilisi egyház Regeszta:Hwnyad-i János kormányzó a budai káptalanhoz. Mivel ő egyrészt a Mindenható és annak a Szülője, továbbá Szent Mihály arkangyal iránti tiszteletből, másrészt Tamás testvér, a Szent Mihályról elnevezett nyulakszigeti monostor prépostjának a kérésére neki és egyházának adta a pilismegyei Pazandok faluban lévő malmot, a pilisi egyház malma mellett, amely malomhoz a monostort bizonyos jogok fűzik és örök tulajdonul neki adta az abbn lévő királyi jogot is és be akarja Tamás prépostot és egyházát abba vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi curiából kiküldött ember szálljon ki a nevezett malomhoz és a benne lévő királyi joghoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be a nevezett Tamás prépostot annak a tulajdonába új adomány címén, az esetleges ellenmondókat az országbíró elé idézve. Kijelölt királyi emberek: Nicolaus de Kaloz, aut Blasius de Kezzy, sin Georgius sew Petrus de eadem, sive Michael de Thur. Regeszta:Meghagyja a budai káptalannak, hogy Tamást, a nyúlszigeti Szt. Mihály egyház prépostját a pilismegyei Paszandokon régi joggal bírt malmának tulajdonába „nove nostre donationis titulo” iktassa be, és erről az országbírónak tegyen jelentést. - (A budai kápt. 1452. okt. 10. átir.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Hajnal István): LK 1 (1923) 123-124/81.


Üzenem azoknak, akik tudni fogják, hogy ez az üzenet nekik szól:

Felesleges egy berögzült történész dogmából, további még rondább immár hazugságokba bonyolódni csak azért, hogy fenntartsanak egy téves teóriát, egy berögzült TÖRTÉNÉSZ DOGMÁT. A lavina már elindult, az igazság mindig győzedelmeskedik! Továbbá hivatalos részről bűn mindezt elhallgatni, vagy nem foglalkozni vele. Történelmünk legfontosabb területéről van szó, a mindenkori királyi várról, a szakrális fejedelmi központról-mint első prépostságról, Vetus Buda városáról azaz Óbudáról, Magyarország fővárosáról!


Tanulmányom és kutatásaim során hivatalos latin fordító működik közre az oklevelek és források magyarra fordításában. latinfordítás.com

2014. Pajzsvivő