Tényleg?
Hogy is van ez?
Hihetünk végre a történelmet tanítóknak, igaz amit jelenleg tanítanak?
A Tényleg.com oldalon próbálják lejáratni a jelenleg is tartó kutatásokat, amit magánemberek a saját költségükön, minden hivatalos anyagi támogatás nélkül, csakis a teljes igazság megismerése érdekében végeznek. Sokak szerint ez már az utolsó kétségbeesett vergődése azon hivatalos köröknek, akiknek a feltáruló igazság, az anyaföldből előbukkanó régészeti leletek hatalmas presztízsveszteséget jelentenek majd. Szakértőnek azt a Kanyó Ferencet kérték fel, aki sokadszorra próbálja a történész szakma becsületét védeni, miközben írásaiban a tényeket elhallgatva részinformációkat közöl az érdeklődőkkel. A szamárlétra megmászásának jól bevált módszerét alkalmazza, ami az elmúlt 50 évben tökéletesen működött Magyarországon a megfelelési kényszerrel együtt. A tényleg honlapján az íráshoz hozzászólni nem lehet, csakúgy mint a Dolák Saly Róbert buta YouTube videóihoz sem. Tényleg ez a fiatalokhoz szóló demokratikus oktatás? Igazság egy van nincsenek oldalak, de mégis elérkezett az idő, amikor a hivatalosan ezzel a témával foglalkozó szakembereknek a tükörbe kell néznie! A rendszerváltozás ebben a szektorban (is) elmaradt, de mégis új szelek fújnak, a technikai fejlődés már túlhaladt a hazugságok jéghegyén. Akik nem tudnak a változással együtt változni, azok tényleg elbuknak és ebben az esetben a kor, vagy a tudományos fokozat már nem számít. Bemutatom az igazságot a kedves érdeklődő olvasónak és erről a végére tényleg mindenki saját maga győződhet meg. Az ember fejében csupán megválaszolatlan kérdések maradnak: a TTE oldalán miért próbálnak félrevezetni minket, a történelem tanárok egyletének miért érdeke a hazugsággyártás?
Miért nem indulnak inkább feltárások?
Az igazság létezik, csak a hazugságot találják ki.... TÉNYLEG!
Kellemes időtöltést kívánok kedves olvasóimnak
Egyed Zoltán Pajzsvivő
Sorba vesszük a T.T.E. állításait és a "cáfolós" válaszokat.
A mai Óbuda csak a XVIII. században alakult ki
Tényleg Cáfolat:
"Óbudán több XIII. századi épület is előkerült, továbbá XI. századi kőfaragványokat is találtak. Egyéb középkori leletekkel együtt bizonyítják, hogy Óbuda a középkorban egy létező település volt"
Már az állítás cáfolata is érdekes, ugyanis a szerző nem közli, hogy ez kinek az állítása, linket sem mellékel. Sokkal inkább egy általa kreált állításról van szó. Erre a kérdésre különben, bárki különösebb erőfeszítés nélkül megtalálja a választ az interneten.
A méreteiben is kicsi Kálvin köznél megtalált vár lenne az Óbudai királyi, majd későbbi királynéi vár?
Láthatjuk, hogy hivatalosan elismerten XIV. századi romterület van a római kori leletek felett. A tanácstalanság egyébként nem kicsit érzékelhető az írásban, hiszen miután Bertalanné minden Óbudai ásatásban részt vett, így ő maga is tisztában van vele, hogy a Vetus Budai királyi központot nem találták meg! Budapest Régiségei, a feltárások részletes feldolgozása és azok eredményei megtalálhatók már digitálisan formában. A kérdés az, hogy ezeket Kanyó Ferenc miért nem közli a téma leírásánál? A válasz ez esetben is az, hogy akkor az érdeklődő pont a lényeget tudná meg, hogy a feltárt vár és klarissza kolostor is csak XIV. századi és nem régebbi! A Vöröskereszt utcai maradványokról azt írja Kanyó Ferenc, hogy a XVIII. századnál korábbiak, de az érdeklődőt arról már nem világosítja fel: megállapítható volt, hogy a XIV. századi kolostor és templom került elő!
Pont Buzás Gergely rekonstrukcióját mutatja be az oldal, aki saját maga írja le, hogy a X-XI. században jól védhető hegyek tetején épültek erődítések és királyi várak! Miért lett volna ez Óbuda esetében másképp, mint pl Esztergomban? A szakértőknek még az sem tűnik fel, hogy saját maguknak mondanak ellent a különböző írásaikban!
Azt nem hiszik el az értelmes emberek, hogy ez lett volna az Árpád-házi királyok Óbudai központja. Árpádkori kerámia anyagot és leleteket is csak elvétve találtak a ma ismert Óbudai területen, mégpedig azért, mert nem az volt az Óbudai királyi központ. A késő középkori képeken is csak mint sziget és révátkelőként szerepel a ma Óbudaként ismert terület! A longobárd lelet sem azt erősíti meg számunkra, hogy Kurszán a római amphiteátrumba költözött volna be! Mára már nyíltan ki lehet jelenteni: mindez csak ostoba történészdogma! Egy szakrális fejedelem ne ismert volna fel egy római kőr-színházat és véletlenül egy vár helyett oda költözött be? Ezt a badarságot TÉNYLEG komolyan gondolják a történészeink? Ez a mai hasonlattal élve úgy néz ki, hogy a Fővárosi Nagycirkusz a Parlamentben működik...jé és TÉNYLEG!
Az Óbudát vagy Székesfehérvárt ábrázoló metszetek nem illeszthetőek rá a mai tájra
A terület a mai Óbudától északnyugatra azonban mégis ott van! Érdekes módon pontosan ott ahol a régi Megyer, ott ahol a hét vezér átkelt a Dunán, majd a letáborozás után bevonult Atilla király városába. LÁSD: ANONYMUS GESTA HUNGARORUM A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve. Mind ott szóltak szépen összezengve a kobzok meg a sípok a regösök valamennyi énekével együtt. Az ételt-italt a vezérnek meg a nemeseknek arany-, a közrendűeknek meg a parasztoknak ezüstedényben hordták fel, mert hiszen a körülfekvő egyéb országok összes javát az Isten az ő kezükbe adta. Bőségesen és pompásan éltek valamennyi hozzájuk jött vendéggel egyetemben. Árpád vezér a vele mulatozó vendégeknek nagy földeket és birtokokat adományozott. Ennek hallatára még több vendég tódult hozzá, és ujjongva vele mulatott. Ekkor Árpád vezér meg övéi örömükben húsz napig maradtak Attila király városában. Közben majdnem mindennap Magyarország vitézei valamennyien a vezér színe előtt vértezett harci ménjükön ülve pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak: másfelől az ifjak pedig pogány szokás szerint íjas-nyilas játékot játszottak. Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt, s minden vitézének különféle ajándékokat adott: aranyat, ezüstöt meg egyéb jószágot is. Továbbá ugyanazon a helyen Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe.
Véletlenek márpedig nincsenek! A régi Megyer-Pazandok ugyanis Csillaghegyet jelenti. Az Óbudai Fehéregyháza oda épült fel, ahol Árpád elsőként "felütötte sátrát" Majd Alba várában rendezkedett be. Ott azután idők múltával István király Alba civitas városát építette amit Alba Regale-nek is hívnak!
Az Óbudát ábrázoló metszetek valódisága és készítőik tevékenysége az egész Ősbuda kérdés eldöntői és bizonyítékai! Egyben az én "gyermekem" hiszen pont ez nyerte meg a "háborút"számunkra, amit a történészek(jelenleg már a régészek is) foggal-körömmel cáfolni igyekeznek. De a műholdas térinformatikával és un. képátfedéssel kár vitatkozni. Annál is inkább mert az Óbudai metszetképek készítésének nézőpontját megtaláltam a Google FÖLD alkalmazással, így ezáltal a terepen készíthettük el ugyanazt a képet!
Tényleg Cáfolat:
A metszetek készítői nem jártak Magyarországon, más ábrázolások alapján rajzolták meg az adott területet.
Állítja mindezt Kanyó Ferenc.
De mi az igazság? Nézzük, és lássunk is!
De mi az igazság? Nézzük, és lássunk is!
A képek ráilleszthetők a mai tájra, de nem oda ahová történészeink tévesen eddig erőltették! pl: Mátyáshegy-Kiscelli domb-Hármashatárhegy-Táborhegyi út Viktória téglagyár telke (ami jelenleg bevásárlóközpont) egyébként ez a jelenlegi hivatalos álláspont -Óbuda főtér ez utóbbi Bertalanné azonosítása a hajógyári szigetről-mint nézőpontból. :) Az, hogy a háttérben a mai Budai várat láthatjuk a metszetképen már nem izgatta. A hegyen látható épületet mindenáron az Óbudai főtérre erőltette, a terület változásával magyarázva mindezt. Izgalmas kérdésem még az lenne, ha kitalált képet ábrázoltak a metszetképkészítők, mégis miért próbálták egy adott földrajzi ponton elhelyezni amit a metszetek ábrázolnak? :) Az igazságról bárki otthonról kényelmesen meggyőződhet, ha telepíti a Google Earth alkalmazást a számítógépére! A mai fejlett tudomány birtokában már ne "tévedjenek" a történészeink és ne hagyjuk, hogy minket is megtévesszenek! Aki erre a képre azt állítja, hogy "idealizált" (ráadásul mondja mindezt mint elismert régész-történész szaktekintély) az csak saját műveletlenségét árulja el, vagy készakarva próbál másokat félretájékoztatni!
 |
| Johann Wilhelm Dilich(1571-1650) Alt Ofen tehát Óbuda! |
Ez a kép önök szerint a ma ismert Óbudai területet ábrázolja? A válasz egyértelműen: NEM!
De nézzük csak, a terület amiről a metszetképünk készült mégis létezik, ezt csak a "szakértő" professzor úr nem veszi észre! Hogy lehet így valakiből tájrégész?
 |
| Bekafalou-Pazandok azaz a régi MEGYER és mellette Alt Ofen VETUS BUDA városa! |
Véletlenek márpedig nincsenek! A régi Megyer-Pazandok ugyanis Csillaghegyet jelenti. Az Óbudai Fehéregyháza oda épült fel, ahol Árpád elsőként "felütötte sátrát" Majd Alba várában rendezkedett be. Ott azután idők múltával István király Alba civitas városát építette amit Alba Regale-nek is hívnak!
 |
| Műholdas térinformatika képátfedéssel. |
 |
| A sokszoros vízmennyiséggel működő források miatt a Duna 105 méteres szinten a nyugati hegyek aljában volt-COROLOIS erő |
 |
| Az Óbudai Prépostság Fehéregyházát és Vetus Budát MEGTALÁLTUK! |
 |
| A középkori Duna meder!
A régi Duna-meder és metszet képátfedések egybevágnak és egyben kiegészítik egymást, megmutatva nekünk, hogy ezelőtt 400 évvel hol volt a Duna medre!
|
 |
| A ma ismert Óbudai terület sziget volt! |
Az M.T.A fúrási eredményeivel sem érdemes vitatkozni! Ez a kép több száz fúrás alapján jött létre! A rekonstrukciós térképen ugyanazt látjuk, mint a metszetképen, csak más nézőpontból! Egy nagy sziget volt, ahol a rómaiak berendezkedtek. A helyi lakosság nem költözött Aquincumba, pláne nem a Gellérthegyről, ez szintén badarság! Civitas Eraviscorum-Sicambria-Atilla király városa-Öt Forrás-Acinco a (Noé) Csillaghegy feletti ősi telep területet jelenti!
Forrás: MTA FKI Schweitzer Ferenc Aquincum Ókori táj - ókori város
A történelem tanárok egylete szerint metszetképek készítői nem jártak nálunk.
Korának, a Speckle utáni korszak kiemelkedő hadmérnökének nevezhetjük, aki az erődfelmérések mellett tervezéssel is foglalkozott. Tehát magyarán szólva egy császári megbízott hadmérnök, egy középkori kém volt, aki nem véletlenül rajzolta meg az Óbudai várakat! Így jellemezte magát:német építész mérnök, rézmetsző, topográfus és katonai író!!! Magyar történelem című műve 1601-ben jelent meg! Ungarische Chronik. 1601 Dilichius Cassel. Őrzési hely: M Nemz múzeum.
Az Óbudát-Alt Ofent ábrázoló metszetképek a valóságot ábrázolják abban a korban!!!
LÁSD: Gárdonyi Albert Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt» Óbuda legrégibb ábrázolása abból az időszakból maradt ránk,amikor lakossága elhagyta s falai pusztán állottak. Dillich Vilmos 1600-ban Kasselben megjelent krónikája ez, melynek teljes címe : »Ungarische Chronica, darinnen ordentliche, eigentliche und kurtze Beschreibung vieler furnehmér Festungen und Städte. Aus alten und newen Schriften, auch der Erfahrung selbe zusammen gezogen und beschrieben, durch Wilchelm Dillich.« Ennek a krónikának a legértékesebb részét azok a metszetek képezik, melyek a török hadjáratok által érintett magyarországi várakat és városokat ábrázolják s amelyek a címlap tanúsága szerint addig még nem jelentek meg nyomtatásban (so bisz dahero niemals in Druck auszgangen). E metszetek közül az egyik Budát és Pestet a Margit-,szigetről, a a másik Budát nyugat felől, a harmadik pedig Óbudát észak felől ábrázolja. A Budát ábrázoló két metszet olyan részleteket tartalmaz, amelyek csupán természet után készült vázlatok alapján voltak előállíthatók. Ilyen vázlatok készítésére a hosszú török háború bőséges alkalmat nyújtott s Dillich mint nagytudású és lelkiismeretes művész ismeretes. Az Óbudát ábrázoló metszet középpontját magaslaton álló s körfallal övezett várszerű épület képezi, melytől északnyugatra kisebbnagyobb falromok közül gúlaszerű épület emelkedik ki. Az előtérben kapubejárat látszik, melytől balra, közvetlenül a Duna partján nagyobb egyházi épület romjai meredeznek. Az utóbbiak olyan festőién vannak elrendezve, hogy a puszta képzelet művének mernők venni, ha a budai metszeteken látható István-torony, továbbá az úgynevezett Csonkatorony nem tanúskodnának Dillich metszeteinek természethűsége mellett.
Dillich 1600. évi óbudai metszetének hű mását tünteti fel az 1605-ben kiadott »E'ixcovoycacpía aller deren Ungarischer Staett, Voestungen, Castellen und Haeuser« című munka, melynek metszeteit a címlap tanúsága szerint Wilhelm Peter Zimmermann készítette. Az Óbudát ábrázoló metszet Pálffy Miklós 1596 január 22-én végrehajtott jobbágyszöktetését tünteti fel, a magyarázó szöveg évszáma azonban tévesen 1595-tel van megjelölve. Ez a metszet egészen szolgai módon vette át a Dillich 1600. évi ábrázolását s csupán annyiban különbözik tőle, hogy a menekülő lakosok, az ingóságok elszállítására szolgáló ökrös szekerek s az öregek, nők és gyermekek számára rendelt két dunai hajó ábrázolásával van kiegészítve. Dillich krónikájának 1606. évi második kiadásában is megtaláljuk az Óbudát ábrázoló metszetet »Alt Ofen« felírással, ez a metszet azonban némileg eltérő az első kiadásban közölt metszettől, mert a Margitszigetet is felöleli s ezenfelül Buda és Pest is látszanak rajta, amelyek az első kiadás óbudai metszetéről hiányoznak. Egyébként Óbuda ábrázolása lényegét tekintve egyező az első kiadás metszetével, a várral koronázott magaslat azonban nerr emelkedik ki olyan élesen s mellette déli irányban egy másik magaslat is látszik a metszeten, melynek szabályos alakja s lapos teteje arra mutatnak, hogy hajdan külön rendeltetése lehetett. Nem valószínűtlen,hogy ez volt a Dillich eredeti vázlata, amelyről az első kiadás számára két metszetet készített, a második kiadásnál azonban visszatért az eredeti vázlathoz. Dillich krónikája 1609-ben harmadik kiadásban is megjelent,ekkor azonban a tartalomnak megfelelően újabb címet kapott, nevezetesen : »Kurtze Beschreibung und eigentliche Abrisse dero Länder und Festungen, so der Türcke bis dahero in Europa zum Theil mit Krieg angefochten, zum Theil aber gantz under sein Joch bracht, samt der Ungarischen Chronika Wilchelmi Dillichii«. Az új kiadás szerzőjét pontosan megjelöli az ajánlás következő része : »Clarissimis et spectatissimis viris etc. Wilhelmus Dilichius etc. En habetis tandem, amici, Chronicon Ungricum idiomate nostro tertio editum etc.« Az Óbudát ábrázoló metszet mindenben egyező a második kiadásban található metszettel, semmi új nem foglaltatik benne. Ezt a metszetet használta fel aztán Birken »Donau Strand« című munkájában amely Nürnbergben jelent meg 1683-ban, s 1684-ben »Der vermehrte Donau Strand« címen újból kiadásra került. Az első kiadást »L'origine del Danubio« címen olaszra fordították s »Pietro Lione vescovo di Ceneda«- nak ajánlva már 1684-ben kiadták Velencében a metszetekkel együtt. Olaszra fordították az 1684-ben megjelent »Der vermehrte Donau Strand«-ot is, amely 1685-ben több kiadást ért el s ezek egyike ugyanazon »Pietro Lione vescovo di Ceneda«-nak van ajánlva. Birken művének összes német és olasz kiadásai a Dillich-krónika második és harmadik kiadásában található óbudai metszetekkel vannak illusztrálva, amely metszetek a Dillich korában természethűek voltak, Birken korában azonban aligha feleltek meg már a valóságnak, mert hiszen csaknem egy egész évszázad múlt el azóta. Dillich metszeteit szívesen felhasználták honfitársai, nevezetesen az 1603-ban kiadott »Chronologia oder historische Beschreibung aller Kriegsempörungen und Belagerungen der Statt und Vestungen etc dergleichen vor niemals in Truck ausgangen, zusammen verfasst und beschrieben durch Hieronymum Ortelium Augustanum etc von neuem mit Fleiss corrigirt, an etlichen Orten mercklich augirt, dartzu mit mehreren Kupfferstücken getziert, Nürnberg bei Johann Sibmacher«. Ez a Johann Sibmacher az előszót mint »Gradirer und Burger« ellenjegyzi s maga is bevallja, hogy a metszeteket más munkákból vette át (so mir bekommen gewest), amit a metszetek összehasonlítása alapján a Dillich krónikájára kell magyaráznunk. Nevezetesen Dillichtől vette át a budai vár nyugat felőli ábrázolását s csupán abban különbözik Dillichtől, hogy csatajelenetekkel bővítette az eredeti metszetet. Mindezek alapján megállapítható, hogy Dillich krónikájának a metszetei voltak a későbbi hasonló természetű munkákban található metszetek forrásai, ezek a metszetek azonban csupán Dillich korára fogadhatók el természethű ábrázolásoknak, később minden értéküket elvesztették, mert Buda, Óbuda stb. a XVII. század folyamán kétségtelenül változásokon ment keresztül, amelyekkel a Dillich nyomán készült metszetek nem számoltak.
Tehát megállapítva: Az Óbudáról készült metszetképek a valóságot ábrázolják készítésük idején. Ez az "idealizált metszet" duma az Óbudai királyi várak ábrázolásairól nem más csak alternatív-délibábos agy-mosott foteltörténészek dogmatikus-áltudományos hazugsága!
A Történelemtanárok egylete ebben a "cáfolós" állításban is félretájékoztatja a magyar embereket! Miért érdekük nekik mindez? A TTE szakértője Kanyó Ferenc szerint a baloldalt látható Vetus Budát-Alt Ofent tehát Óbudát ábrázoló kép közepén látható Óbudai székesegyház(Beate Marie Virginis) a ma ismert Óbudai főtéren van! Kérdezem én a TTE vezetőségét: úgy gondolják önök, hogy mindenkinek rossz a szeme, vagy netán direkt néznek mindenkit teljesen birkának? Megpróbálom úgy elmagyarázni, hogy a rossz látásmódú szemellenzős történész palánták is megértsék.- Egyrészt mert ugye az Óbudai főtér nem hegytetőn van!
- A székesegyház mögött pedig a Hármashatárhegyet látjuk, továbbá Remete hegy, Mátyás hegy majd végül a mai Budavár és a Gellért hegy következik!
- Ha a mai főteret néznénk, egyértelműen nem ezt a képet látnánk!
- A valós metszetképen a Duna régi medrét látjuk, amit ma már az MTA fúrásai is igazolnak!
- További azonosítási pont képünkön az Aranyhegyi patak és a régi híd látható! (ma a Bécsi út felé visz minket)
- A metszetkép nézőpontját a Google Föld alkalmazással és a terepen is megtaláltuk
- Ezáltal megtaláltunk mindent amiről hivatalosan is elismert oklevelek tucatjai, és a krónikáink is szólnak!
- Hasonlítsuk össze az Alt-Ofent azaz Óbudát ábrázoló metszetképeket! Nagyon gyorsan rájövünk, hogy a Dillich és Zimmerman képén szereplő vártemplom ami Beate Marie Virginis a Sigmund Birken távlati képén ugyanaz, egyértelműen a Hármas-határhegy előtti magas hegy tetején észak felé!
 |
| Dillich 1600 előtti készítés |
Azonosításom szerint az első Óbudai prépostság a Csillag-hegyi Rókahegyen található. Tőle Dél-nyugatra Óbuda város királynéi terület. Képünk több dolgot is bizonyít egyszerre: Ez a kép NEM a mai Budavárat ábrázolja(ott van a háttérben!) Nem is a mai Óbudát, mert az a szigeten van! Természetesen NEM Pilismarótot vagy Deutsch Altenburgot. :)
 |
| Kép forrása Dillich-től megkapta Birken közlésre, de időben ugyanakkor készült |
 |
| Zimmerman 1595 |
Érdemes megfigyelni, hogy a jobb oldali képen ugyanaz az objektum látható, mint a felső képen! A hátterében-mellette pedig a királynéi vár!!! 1355 határjárás...
Az egész hátterében pedig a Hármashatárhegy-mai Buda-Gellért hegy-szemben Pest városa!
Zimmermann képén is a Csillag hegyet láthatjuk, amint a Megyeri öbölből szöktetik a magyarokat 1595-ben a visszafoglalt Esztergom városába.
Ezen azonosítások a topográfiának is tökéletesen megfelelnek minden tekintetben. Ugyanakkor Búbánatvölgy-Pilismarót vagy Altenburg(Ausztria) Óbuda létét is alapjában cáfolja. Viszont azt is igazolják számunkra, hogy a ma ismer Óbudai területünket a Sigmund képen mint szigetet láthatjuk viszont!
Magyarországon járt a holland utazó, méghozzá két alkalommal is!
A kedves olvasó szerint van olyan "véletlen", hogy a Tollius könyv ugyanazt állítja, mint a mi krónikáink? Azt mondja, hogy Alba Regalis-az első királyi vár a megyeri rév közelében volt!
Nézzük
Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt.
Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. 
A krónikáinkat már ugye eddig is a történészek közül többen próbáltak félremagyarázni. Ami az ő teóriáikba nem illik bele, az minden idealizált, szerintük hamisak az oklevelek, képzelgések a metszetkészítők képei, ferdítenek a krónikások, délibábosak a terepkutatók. Nyilván ezért nem hajlandó az M.R.SZ sem részt venni a meghirdetett terepbejáráson. Miért viselkedik így a Magyar Régészek Szövetsége? Félnek, hogy ami a terepen látható azt már nem lehetne félremagyarázni... Bár biztos megpróbálnák másnak, vagy épp rómainak azonosítani...Hogy érthető legyen mindenki számára egy mondatban összefoglalom: A ma Óbudának ismert területen semmi nem az aminek beállítják a régészek-történészek. Ugyanis a királynéi város nem szigeten volt! Remélem érti mindenki, hogy mit állítok.... Sem a királynéi várat a klarissza zárdával, sem a várost a Margit kápolnával, sem Kurszán várát, sem Szent László egyházát, de ami a legborzasztóbb, az Óbudai prépostságot sem találták meg a mai Óbudai területen, mindez a hegyek felett található észak-nyugatra! Ez a tény bizony elég súlyos tévedés a hivatásos oldaltól. Mondhatnám úgyis, hogy végzetes, a területre luxus lakópark épült, minden előzetes régészeti feltáró kutatás nélkül!
Tanulmányom nem csak teória, hiszen a képátfedéseken kívül a sok éves fanatikus terepkutatás hozta el a régóta várt eredményt. Az első Óbudai prépostság 8 lépés átmérőjű falait minden oldalról megtaláltuk!
 |
| Az óholocén Duna mederig lefutó védfal vastagsága Szkubán Zsolt és Varga László közt 8 lépés, 4,5 méter |
 |
| Anonymus kőmeder |
A Klarissza zárda falai körbeveszik az egykori királyi malmot és egészen a főtemplom faláig húzódnak. A lefutó védfalon belül van, de a prépostság várán kívül, tehát az okleveles leírások hajszál pontosak! A Pazanduki királyi malom pontosan Fehéregyházával egy vonalban található, tőle 30 lépés távolságban az Anonymus kőmeder mentén!
Pontosan úgy, ahogy ezt oly sok okleveles forrás leírja a területről!
A "szakemberek" szerint nincs más adatunk Árpád fejedelem sírjához csak az alábbi idézet P mestertől, azaz Anonymustól:
Az 52. fejezet:
Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.
Én meg azt mondom, hogy a Fehéregyháza kutatók forognak sírjukban! Rengeteg forrás létezik, persze otthon csak a számítógép mellől okoskodva nyilván ezek a latin nyelvű források értelmezhetetlenek. Ahogy Varga László kutatótársam nagyon helyesen megfogalmazta: a szerencse a mi esetünkben nem játszott közre az azonosításnál.
Pilis vármegye ugyanúgy mint a többi vármegye, egy központi várból alakult ki. Ez a vár pedig nem lent a laposban egy védhetetlen helyen épült meg, ugyanis Árpád-kori váraink, és természetesen már a korábbiak is minden esetben jól védhető hegyek tetején alakultak ki!
Történészként egy ilyen komoly témában nem szabadna olyan nyilvánvaló valótlanságot írni, amire bármikor-bárki megtalálja a választ, és ez a válasz szintén e témában nyilatkozó történészeket égeti le, méghozzá nagyon csúnyán. A digitális levéltár mindenki számára nyitva áll!
Tehát nézzük az adatokat....
Az derül ki mindebből, hogy "szakértőink" nem ismerik az Óbudára vonatkozó okleveleket.
Remélem elég világos: Keltezés helye: Buda Pilis megye!
A TTE történész "szakértője" ismét becsapja az olvasókat!
TTE vezetősége, igen tisztelt Kanyó Ferenc és Miklósi László úr!
Egy egész külön BLOG oldalt tudnék teleírni a levéltári bizonyítékokkal! Én úgy gondolom, hogy már most kijár a bocsánatkérés a magánkutatóknak, a helyesbítésről nem is beszélve!
Óbuda ügyben több mint 200 év történészei a "dilettánsok".
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316)
| DL-DF: | 14267 |
| Keltezés: | 1449-06-21 |
| Keltezés helye: | Buda Pilis m |
| Kiadó: | ORSZÁGNAGYOK |
| Régi jelzet: | Q 316 / 46 7 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316) |
| Fennmaradási forma: | Átírás 1449 |
| Nyelv: | Latin |
| Irattípus: | iktató |
| Névmutató: | budai káptalan ; Tamás nyulszigeti prépost ; Kalászi Miklós királyi ember ; Keszi Balázs királyi ember ; Keszi Péter királyi ember ;Pazandok prédium Paszandok Pilis m |
| Tárgymutató: | prédium - Felhévizek ; malom ; nyulszigeti Szent Mihály monostor |
| Regeszta: | Az országnagyok a budai káptalanhoz. Jelentette előttük Tamás, a Szent Mihályról elnevezett nyulakszigeti monostor prépostja, hogy be akarja magát vezettetni a Pilismegyében fekvő Pazandok nevű prediumba és a predium területén lévő, a Felhévizek felett működő malom tulajdonába. Azért meghagyják a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember szálljon ki a nevezett prédiumhoz és malomhoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be Tamás prépostot azoknak a tulajdonába. /:Teljes szöveg:/ Kijelölt királyi emberek: Nicolaus de Kaloz, vel Blasius de Kezy, sin Petrus de eadem. |
A levéltári oklevél egyben bizonyítja, hogy:
- Felhévíz és Pazandok NEM a mai Buda vagy Óbuda területén található, hanem a régi Megyeren a MAGYAR nemzettség területén!
- Óbuda is Pilis megyében található
- az egész eddigi Óbuda-Buda topográfia téves teória eredménye
- több mint 200 éve "tévednek" a történészek!
- ilyen is csak nálunk fordulhat elő... a MAGYAR történelemkutatás legnagyobb szégyene ez az egész! (pedig ez mellett van még jó-pár, ami szégyellni való)
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316)
| DL-DF: | 14310 |
| Keltezés: | 1449-11-09 |
| Keltezés helye: | Bude Buda Pilis m |
| Kiadó: | ORSZÁGNAGYOK |
| Régi jelzet: | Q 316 / 46 8 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316) |
| Fennmaradási forma: | Eredeti |
| Pecsét: | Záró |
| Nyelv: | Latin |
| Irattípus: | perhalasztó |
| Névmutató: | Tamás nyulszigeti prépost ; Bertalan felhévizi egyházigazgató ; György procurator ; Pazandok puszta Paszándok Pilis m |
| Tárgymutató: | ellentmondás - iktatás ; puszta ; malom ; felhévízi Szent Lélek egyház |
| Regeszta: | Az országnagyok annak az ügynek a tárgyalását, melyet Tamás nyulakszigeti prépost indított Bertalan, a felhévízi Szent Lélek - egyház rectora és György nevű procuratora ellen a pilismegyei Pazandok puszta és az ottani melegvizek feletti malom statutiojánál történt ellenmondás miatt és amelyet halasztó oklevelük alapján Szent Mihály nyolcadán - okt. 6. - kellett volna folytatniok, saját elhatározásukból vízkereszt nyolcadára - jan. 13. - halasztották. /:Teljes szöveg:/ Az eredeti irat képe a levéltárból latinul. |
DL-DF:14578Keltezés:1452-09-16Keltezés helye:Bude Buda Pilis m Kiadó:HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓRégi jelzet:Q 316 / 46 10
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316)Fennmaradási forma:Átírás 1452Nyelv:LatinIrattípus:iktató - idéző Névmutató:budai káptalan ; Tamás testvér nyúlszigeti prépost ; Kalászi Miklós királyi ember (kúriából kiküldve) ; Keszi Balázs királyi ember (kúriából kiküldve) ; Keszi György királyi ember (kúriából kiküldve) ; Keszi Péter királyi ember (kúriából kiküldve) ; Túri Mihály királyi ember (kúriából kiküldve) ; Pazandok Paszandok Pilis mTárgymutató:királyi jog - királyi új adomány ; paszandoki malom ; nyúlszigeti Szent Mihály monostor - pilisi egyház Regeszta:Hwnyad-i János kormányzó a budai káptalanhoz. Mivel ő egyrészt a Mindenható és annak a Szülője, továbbá Szent Mihály arkangyal iránti tiszteletből, másrészt Tamás testvér, a Szent Mihályról elnevezett nyulakszigeti monostor prépostjának a kérésére neki és egyházának adta a pilismegyei Pazandok faluban lévő malmot, a pilisi egyház malma mellett, amely malomhoz a monostort bizonyos jogok fűzik és örök tulajdonul neki adta az abbn lévő királyi jogot is és be akarja Tamás prépostot és egyházát abba vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi curiából kiküldött ember szálljon ki a nevezett malomhoz és a benne lévő királyi joghoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be a nevezett Tamás prépostot annak a tulajdonába új adomány címén, az esetleges ellenmondókat az országbíró elé idézve. Kijelölt királyi emberek: Nicolaus de Kaloz, aut Blasius de Kezzy, sin Georgius sew Petrus de eadem, sive Michael de Thur. Regeszta:Meghagyja a budai káptalannak, hogy Tamást, a nyúlszigeti Szt. Mihály egyház prépostját a pilismegyei Paszandokon régi joggal bírt malmának tulajdonába „nove nostre donationis titulo” iktassa be, és erről az országbírónak tegyen jelentést. - (A budai kápt. 1452. okt. 10. átir.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Hajnal István): LK 1 (1923) 123-124/81.
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica (Q 316)Fennmaradási forma:Átírás 1452Nyelv:LatinIrattípus:iktató - idéző Névmutató:budai káptalan ; Tamás testvér nyúlszigeti prépost ; Kalászi Miklós királyi ember (kúriából kiküldve) ; Keszi Balázs királyi ember (kúriából kiküldve) ; Keszi György királyi ember (kúriából kiküldve) ; Keszi Péter királyi ember (kúriából kiküldve) ; Túri Mihály királyi ember (kúriából kiküldve) ; Pazandok Paszandok Pilis mTárgymutató:királyi jog - királyi új adomány ; paszandoki malom ; nyúlszigeti Szent Mihály monostor - pilisi egyház Regeszta:Hwnyad-i János kormányzó a budai káptalanhoz. Mivel ő egyrészt a Mindenható és annak a Szülője, továbbá Szent Mihály arkangyal iránti tiszteletből, másrészt Tamás testvér, a Szent Mihályról elnevezett nyulakszigeti monostor prépostjának a kérésére neki és egyházának adta a pilismegyei Pazandok faluban lévő malmot, a pilisi egyház malma mellett, amely malomhoz a monostort bizonyos jogok fűzik és örök tulajdonul neki adta az abbn lévő királyi jogot is és be akarja Tamás prépostot és egyházát abba vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi curiából kiküldött ember szálljon ki a nevezett malomhoz és a benne lévő királyi joghoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be a nevezett Tamás prépostot annak a tulajdonába új adomány címén, az esetleges ellenmondókat az országbíró elé idézve. Kijelölt királyi emberek: Nicolaus de Kaloz, aut Blasius de Kezzy, sin Georgius sew Petrus de eadem, sive Michael de Thur. Regeszta:Meghagyja a budai káptalannak, hogy Tamást, a nyúlszigeti Szt. Mihály egyház prépostját a pilismegyei Paszandokon régi joggal bírt malmának tulajdonába „nove nostre donationis titulo” iktassa be, és erről az országbírónak tegyen jelentést. - (A budai kápt. 1452. okt. 10. átir.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Hajnal István): LK 1 (1923) 123-124/81.
Üzenem azoknak, akik tudni fogják, hogy ez az üzenet nekik szól:
Tanulmányom és kutatásaim során hivatalos latin fordító működik közre az oklevelek és források magyarra fordításában. latinfordítás.com
2014. Pajzsvivő
Felesleges egy berögzült történész dogmából, további még rondább immár hazugságokba bonyolódni csak azért, hogy fenntartsanak egy téves teóriát, egy berögzült TÖRTÉNÉSZ DOGMÁT. A lavina már elindult, az igazság mindig győzedelmeskedik! Továbbá hivatalos részről bűn mindezt elhallgatni, vagy nem foglalkozni vele. Történelmünk legfontosabb területéről van szó, a mindenkori királyi várról, a szakrális fejedelmi központról-mint első prépostságról, Vetus Buda városáról azaz Óbudáról, Magyarország fővárosáról!
Tanulmányom és kutatásaim során hivatalos latin fordító működik közre az oklevelek és források magyarra fordításában. latinfordítás.com
2014. Pajzsvivő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése